A szervezet rámutat: Magyarország a korábbi években jelentős előrelépést tett, és előkelő pozíciókat ért el Európában a kapcsolt technológia hasznosítása terén. Miközben vannak európai uniós tagállamok, amelyek azért küzdenek, hogy 6-8 éven belül a kogenerációs technológia részesedése az áramtermelésükben elérje a 20 százalékot, Magyarország ezt az arányt már 2004-ben teljesítette. Kiemelik, hogy 2010-ig a villamosenergia-termelésben a kapcsolt erőművek részesedése folyamatosan 20 százalék fölött volt, a legmagasabb, 21,8 százalékos részarányt 2006-ban érte el az iparág.
A közlemény idézi Rudolf Viktort a MKET elnökét, aki elmondta: a kiesett termelői kapacitások, főleg amelyeket nem csak ideiglenesen állítottak le a termelők, akár már pár éven belül hiányozhatnak a magyarországi erőművi portfólióból.
Tájékoztatása szerint az új szabályozásban kiemelten számít a kapcsolt technológiára az EU, a tagországoknak hosszútávra szóló nemzeti terveket kellene kidolgozniuk a kogenerációs iparág fejlődési irányairól és támogatási elképzeléseiről. A régebbi erőműegységek felújításakor a direktíva kötelezővé tenné a kapcsoltan termelő berendezések felszerelését, míg a 20 megawatt kapacitásúnál nagyobb új erőműveket lehetőség szerint a helyi hőpiacok közelében kellene létesíteni és azokba csak kapcsolt termelésre alkalmas berendezéseket építhetnének. Kiemelkedő rendelkezésként az irányelv tervezete tartalmazza azt a kitételt, miszerint a nagy hatásfokú kogenerációs erőművek számára biztosítani kell a hálózathoz történő hozzáférést és a tranzit során elsőbbséget kell biztosítani a kapcsoltan termelt energia számára - ismerteti a MKET.
Rudolf Viktor felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabályozás átültetése a jelenlegi információk alapján meglehetősen lassan halad.
MTI
