A hazai sörpiac zsugorodása nem egyedi jelenség, hanem egy globális, egész Európát érintő átrendeződés része. Még az olyan nagy múltú sörnemzeteknél is, mint a német vagy a cseh, folyamatosan csökken a volumen. Ennek hátterében demográfiai és életmódbeli változások állnak: az öregedő társadalom miatt eleve mérsékeltebb a fogyasztás, az ifjabb generációk pedig az egészségtudatosság jegyében vagy teljesen elfordulnak az alkoholtól, vagy a könnyedebb, koktél jellegű italokat preferálják. Ezt a strukturális változást az infláció és a gazdasági dekonjunktúra miatti drágulás csak tovább gyorsította.
Népegészségügyi szempontból üdvözlendő, hogy kevesebb sört iszunk – ezért kérdés, hogy a népszerűsítő kampány mennyiben fér össze a felelős alkoholfogyasztással. Rásky László szerint a hangsúly a minőségen van: a kisüzemi főzdék kínálatának kétharmada prémium kategóriás termék. Ez a szegmens sokkal inkább a kulturált borfogyasztáshoz vagy a minőségi párlatokhoz hasonlítható, mintsem a tömegtermeléshez. A főtitkár hangsúlyozza: a sör évezredek óta a kultúránk része, “a minőségi kézműves söröknek pedig helyük van a modern, tudatos fogyasztási szokások között is”.
A modern sörfőzés már rég túllépett a klasszikus, kizárólag a keserűségre építő receptúrákon. A kisüzemi főzdék innovációi és széles választéka lehetővé teszi, hogy mindenki megtalálja a saját ízlésének és a kívánt alkoholfoknak megfelelő italt. Ezt igazolják a számok is:
a zsugorodó piacon a prémium szegmens bizonyult a legellenállóbbnak, így tavaly már az eladások negyedét tette ki, miközben az alkoholmentes sörök részesedése is több mint hét százalék.
Fotó: DepositPhotos.com
A multik uralják a piacot
A „1 Magyar Sör” kampánynak nemcsak az a célja, hogy a sör felé tereljék az alkoholfogyasztást, a kisüzemi termékek pozícióját is erősíteni akarják. A hazai fogyasztók harmada nyitott is arra, hogy többet fizessen a kézműves minőségért. Jelenleg a kisüzemi sörök csupán 2-3 százalékot hasítanak ki a hazai piacból (ami messze elmarad a cseh tíz százalékos aránytól) így a realitásokat és a demográfiai mutatókat figyelembe véve a szektor a piaci részesedés megduplázására készül.
A magyar fogyasztók – nemzetközi összehasonlításban – azonban kevésbé lojálisak a helyi márkákhoz, így a hazai kisüzemi sörökhöz is. A piaci erőviszonyok rendkívül egyenlőtlenek, hiszen a forgalom közel 90 százalékát néhány multinacionális vállalat uralja. Bár a kereskedelmi törvény módosítása elvileg tiltja a kizárólagos beszállítói szerződéseket a vendéglátóhelyeken, és előírja a kisüzemi sörök 20 százalékos arányát a csapolt választékban, a gyakorlatban ezt kevesen tartják be.
Kis főzdék a szakadék szélén: félmillió literes mínusz
A hazai sörpiac válsága elérte azt a kritikus pontot, ahol a piaci szereplők kénytelenek voltak egy asztalhoz ülni. A demográfiai apály, az infláció és az egészségtudatosabb fiatal generációk térnyerése sarokba szorította a gyártókat, így a túlélés záloga a minőségi szegmens erősítése és az iparági szintű fellépés lehet. Az „1 Magyar Sör” kampány azonban nemcsak a fogyasztást akarja élénkíteni, hanem egy mélyebb, strukturális problémára is ráirányítja a figyelmet. A szakma szerint ugyanis a növekedés útjában nemcsak az életmódbeli változások, hanem súlyos piaci anomáliák is állnak. Miközben a magyar kisüzemi főzdék a szakadék szélén egyensúlyoznak, sok vendéglátóhely nyíltan fittyet hány a jogszabályokra, és a törvényi előírások ellenére is elzárja a csapokat a hazai kistermelők elől, ezzel továbbra is fenntartva a multinacionális cégek egyeduralmát. A tét immár nemcsak a profit, hanem egy teljes magyar iparág jövője: ha a pultoknál nem érvényesül a tisztességes verseny, a hazai sörkultúra egyik legértékesebb szelete tűnhet el végleg.
Törvénysértésben sok vendéglátóhely
Az egyesület korábban élesen kritizálta a piaci anomáliákat, rámutatva, hogy a „sörmamutok” dominanciája miatt a hazai kisüzemek nem tudnak fejlődni, hanem a túlélésért küzdenek. A szektor képviselői szerint a hatékony hatósági fellépés hiánya miatt egy egész iparág kerülhet a szakadék szélére. Bár a kisüzemi sörök már jelen vannak a nagyobb élelmiszerláncok polcain is, ez a jelenlét még esetleges és rendszertelen.
Az esélyegyenlőség megteremtéséhez elengedhetetlen lenne, hogy minden vendéglátóhely tartsa magát a jogszabályokhoz. Az egyesület szerint fontos rögzíteni: az a hely, amely kizárólag nagyüzemi söröket tart csapon, és nem ad teret a kisüzemi kínálatnak, az hatályos törvényt sért. Különösen visszás ez annak fényében, hogy sok egység jelentős állami pályázati forrásokhoz jut – a szakmai álláspont szerint pedig nehezen védhető, hogy miközben egy vállalkozás állami/pályázati pénzből fejlődik, éppen a hazai kistermelők elől zárja el a piacot.
Rásky László szerint a törvényi előírások betartatása nem csupán jogi, hanem gazdaságfejlesztési kérdés is:
a valódi versenyhez arra van szükség, hogy a fogyasztó minden pultnál találkozhasson a magyar kisüzemek értékeivel.
Éppen ezért tartja a főtitkár különösen előremutatónak, hogy az öldöklő piaci verseny és a strukturális feszültségek ellenére a gyártók most félretették az ellentéteket, és közösen léptek fel a mindannyiukat sújtó válság ellen.
