A frankfurti elemzők a bővítési forgatókönyvek közül azt tartják a legvalószínűbbnek, amely szerint az EU 2005-ben nyolc országot fogadna tagjai sorába.
A konvergenciamutató tavalyi értéke alapján Magyarország -- Szlovénia mögött -- a második legjobb eredményt elérő kelet-közép-európai tagjelölt volt. Ez relatív javulást jelent 1999-hez képest, akkor ugyanis Csehország is némileg magasabb indexértéket kapott a Deutsche Banktól. Az elemzők várakozása szerint az idén további javulás várható: 71,8 százalékos értéket jósolnak Magyarország számára.
A legnagyobb német kereskedelmi bank elemzői reálgazdasági teljesítményük, monetáris és fiskális mutatóik, külgazdaságuk, nemzetgazdasági-intézményi jellemzőik és növekedési dinamikájuk alapján rangsorolták a tagjelölt országokat.
A Deutsche Bank Research márciusi kiadványában szereplő jelentés szerint tavaly a kelet-közép-európai tagjelölt országok mindegyike jelentősen közelíteni tudta gazdaságának jellemzőit az uniós átlaghoz. Egyes esetekben ez a javulás kifejezetten látványos volt: Litvánia például 45,3 helyett immár 56,5 százalékos indexértékkel büszkélkedhet, de Románia is 44,2-ről 50,6-re tudta javítani eredményét. Immár valamennyi szóban forgó állam az EU-átlag felénél jobb eredményt tud felmutatni.
A német közgazdászok arra számítanak, hogy a strukturális közeledés folyamata az idén is folytatódni fog, bár a tavaly regisztráltnál lassabb ütemben. Ezt mindenekelőtt a világgazdaság egészének lassulásával magyarázzák. Szlovákia és Lettország látványos fejlődése miatt a jelentés készítői arra számítanak, hogy az Európai Bizottság következő országjelentésében már mindkét országot úgy fogják jellemezni, mint amelyek rövid távon képesek lesznek megfelelni az uniós tagságból fakadó verseny nyomásának. Magyar-, Cseh-, Lengyel- és Észtország ezt a minősítést már a 2000-es jelentésben megkapta.
A Deutsche Bank szakértői az EU-bővítés lehetséges forgatókönyveit is áttekintették kiadványukban. A legnagyobb esélyt (60 százalék) a "nagycsoportos" bővítésnek adják, amire szerintük 2005-ben kerülhet sor, de nem kizárt, hogy csak egy vagy két évvel ezután. A késés lehetséges okaként az unió belső problémáit, a német- és franciaországi választásokat, a csatlakozási tárgyalások elhúzódását, illetve a tagjelöltek lakosságának csökkenő lelkesedését, a reformok akadozását és az egyes országok közötti gazdasági különbségek csökkenését jelölték meg.
A német banki elemzők ezen túlmenően 20-20 százalék esélyt adnak a 2004-től kezdődő "kiscsoportos" bővítési hullámoknak, illetve annak, hogy az egyes országok egyénileg, teljesítményük függvényében nyernek bebocsáttatást. Ez Magyarország és Szlovénia számára 2003-ban, Csehország és Észtország esetében 2004-ben, Lengyelország és Szlovákia vonatkozásában 2005-ben, Lettország és Litvánia számára pedig 2006-ban hozhatná meg az uniós tagságot. Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy 2007-re mind a nyolc szóban forgó ország az unió tagja lesz, míg Bulgária és Románia felvétele 2008 utánra fog csúszni -- vélekednek a szakértők.
Gyors közeledés az EU-hoz
Tavaly jelentősen nőtt Magyarország strukturális felzárkózása az EU-gazdaságokhoz: a Deutsche Bank Research különböző mutatószámokból összegyúrt konvergenciaindexe szerint az egy évvel korábbi 65,6 után 2000-ben immár az uniós átlag 70,3 százalékát érte el a magyar gazdaság teljesítménye.
