A miniszterelnök a felszólalását a kialakult nemzetközi pénzügyi válság elemzésével kezdte, és elmondta, hogy manapság annak vagyunk tanúi, hogy a neokonzervatívok az USA-ban államosítanak. A korábban abszolút piacpártinak számító politikusok az állami szerepvállas megerősítésében látják a kiutat. Európa azért áll jobban a válságban, mert következetesebb volt a pénzügyi szabályozás, és kevésbé volt fejlett, azaz kevésbé szofisztikált termékeket hoztak a pénzügyi piacon forgalomba.
Lefelé mutató növekedési kockázatok
Nagy kérdés persze az, hogy Magyarországot miként érinti a pénzügyi válság? Gyurcsány szerint a közvetlen kihatása minimális, néhány tíz milliárd forintról lehet szó. Azonban az indirekt hatása a gazdaság lassulásán keresztül sokkal jentősebb lehet. A jövő évi költségvetést még a régi számok alapján készíti el a kormány, és még 3 százalékos GDP növekedést tervez. De a miniszterelnök elmondta, hogy abban állapodtak meg az illetékesekkel, hogy elkészítenek olyan variációkat is, amelyek ennél alacsonyabb növekedéssel számolnak.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a hétfőn napvilágra kerülő költségvetésben a már megismert adótervek lesznek, vagyis eltörlik a társasági különadót, ám a nyereségadót 2 százalékkal emelik. Az SZJA sávhatárait, vagyis a 18 százalékos kulcs határát 2 millió forintra tolják fel. Így összességében 145 milliárd forintos adóteher csökkenésről beszélhetünk. Emellett csökken az állami újraelosztás aránya is, mintegy 1,5-2 százalékkal. De a továbbiakban vitába szállt azokkal a nézetekkel, amelyek sokkal radikálisabb adócsökkentést követelnek.
Ennek keretében megvédte a szociális kiadások jelenlegi rendszerét és az állami szféra más területein sem lát már érdemleges lehetőséget költségcsökkentésre. Példát hozott fel arra, hogy a központi igazgatás költségei a néhány évvel ezelőtti százmilliárdról 70-re csökkentek, és a minisztériumok háttérintézményeinek száma is a felére zsugorodott.
Az Szdsz számára is elfogadható lesz?
Ennél nagyobb megszigorításnak Gyurcsány szerint egyszerűen nincs tere. Az már brutális lenne, amit a társadalmi folyamatok nem viselnének el. A miniszterelnök partnerségről beszélt, amelynek értelmében az államnak, a lakosságnak és az üzleti szférának meg kell találnia a közös hangot. Azzal is vitába szállt, hogy a magyar gazdaság bajait egy nagyobb méretű, akár 2000 milliárd forintos adócsökkentés oldaná meg. Szerinte hosszabb távon az oktatás és képzés fejlesztése a döntő, és erre több pénzt is kíván áldozni a kormány. Minden más szférában a szinten tartás a cél, de az oktatás kiemelt szerepet kap jövőre.
A miniszterelnöke egyben csatlakozott Tölgyessy Péter politikai elemző véleményéhez és óva intett az adópopulizmustól. Majd kitért Hamecz István közgazdász azon véleményére, hogy a gazdasági növekedést hosszabb távon kulturális tényezők határozzák meg.
A 2009. évi költségvetés az első az elmúlt 18 évben, amely a választás előtti évben a korábbinál kisebb államháztartási hiányt tervez, a GDP arányosan 3,2 százalékos deficit már megfelel a maastrichti követelménynek - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Jövőre a GDP arányos újraelosztás 1,5-2 százalékponttal csökken, s ez a szabaddemokratáknak azt a méltányos kívánságát is tartalmazza, ami a kiadási plafonra vonatkozik - mondta a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc ismertette azt is, hogy a 2006. évi, még kiigazítatlan 52,3 százalékos újraelosztási arány jövőre 46,7 százalékra mérséklődik.
Varga M István
