A túlóra, a túlmunka, a szakmai bizonytalanság, a döntéskényszer vagy a megbecsülés hiánya ugyanúgy komoly pszichés megterhelést jelent a munkahelyeken, mint a zaj, a klíma vagy a légszennyezés. Az e tényezők csökkentésére irányuló törekvés nem véletlen. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség számításai szerint az unióban évente több mint 41 millió dolgozót érint a munkahelyi stressz. Az ehhez kapcsolódó kiadások, valamint az ebből eredő károk mértéke becslések szerint az országok GDP-jének egy százalékát is meghaladja.
A keretmegállapodás alapján a stressz következményeit kommunikációs eszközökkel, a cég és a munkavállaló céljainak összehangolásával, vezetői támogatással, a felelősségi körök elkülönítésével, jobb munkaszervezéssel és a munkakörnyezet javításával csökkentenék - írja a Világgazdaság.
