Sok nagy vesztese és kevés valódi nyertese van annak, hogy az elmúlt napokban lebénult Európa légiközlekedése az izlandi vulkán hamufelhője miatt. Bár a légtérzárat több országban, köztük hazánkban is feloldották, az intézkedés egyelőre ideiglenes jellegű - elképzelhető, hogy a héten egy újabb hamufelhő érkezése miatt ismét ki kell tiltani a légtérből a repülőgépeket.
A legnagyobb vesztesek
1. Az utasok
A légiforgalom jelentős részének leállása miatt utasok tömegei rekedtek a repülőtereken, külföldi városokban. Bár a légitársaságokat - mint arra Siim Kallas, az EU közlekedési biztosa is felhívta a figyelmet - jogszabály kötelezi arra, hogy ellátást és szállást biztosítsanak számukra, ezt egy részük - például vis maiorra hivatkozva - nem teszi meg. Így az utasoknak sok esetben maguknak kell fedezniük az extra napok költségeit, amire nem mindig képesek. A Die Presse osztrák napilap szerint például Ausztráliában több száz ott rekedt európai hátizsákos turistának vannak megélhetési gondjai, de hasonló problémákról számolt be néhány Japánban ragadt magyar turista is.
A Külügyminisztérium adatai szerint a magyar nagykövetségek és konzulátusok eddig mintegy 80 olyan magyar állampolgárról tudnak, akik a légtérzárak miatt külföldön rekedtek - többek között Londonban, New Yorkban, Pekingben, Sanghajban, Szöulban, Párizsban, Szingapúrban és Isztambulban. A nagykövetségek megpróbálnak segíteni a kint rekedteknek. Azoknak, akik jelentkeztek a magyar külképviseleteken, ellátást nyújtottak, a bajba jutottaknak olcsó szállást kerestek vagy közreműködtek abban, hogy átmenetileg helyi egyházi és oktatási intézményekben húzhassák meg magukat.
A külföldön rekedtek valós száma ennél jóval nagyobb lehet - a Malévnak például több ezer utasa ragadt a határokon túl, mondta az mfor.hu-nak Hegedűs Ádám, a légitársaság szóvivője.
2. A légitársaságok
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint a vulkánkitörés legalább napi 200 millió dollár veszteséget okoz a légiközlekedésben érdekelt cégeknek. Egy másik érdekvédelmi szervezetük, az AEA szerint ha még további egy-két hétig fennáll a rendkívüli helyzet, akkor több légitársaság csődbe megy. A Malév eddig annyit közölt, hogy egy járat törlése több millió forintos kárt okozhat a cégnek.
A problémát az Európai Unió is észlelte, ezért hétfőn bejelentette: vizsgálja, hogyan tudja enyhíteni a szigorú állami támogatási szabályokat a légitársaságok számára. Joaquín Almunia versenyügyi biztos jelezte azt is, hogy olyan rendszerben gondolkodnak, amelyet 2001-ben, az Egyesült Államokat ért terrortámadásokat követően vezettek be a légi közlekedésben tapasztalt nehézségek kezelésére. Akkor az EU egyebek között a támadásokból közvetlenül származó károk megtérítését célzó támogatásokat engedélyezett soron kívül, de más lépéseket is tett az ágazat hirtelen támadt nehézségeinek enyhítésére.
Almunia kiemelte azt is, hogy amennyiben a tagországoknak módjuk van állami támogatást adni a cégeknek, és a segítség nem diszkriminatív más vállalatokkal szemben, a brüsszeli bizottság elvben kész jóváhagyni azt az említett, szeptember 11-i rendszerhez hasonlóan.
3. A repülőterek
A Die Presse szerint a bécsi repülőtérnek 1-1,5 millió euróba kerül, ha egy napig szünetel a légiforgalom, a frankfurti légikikötő pedig napi hárommilió eurós kárról számolt be.
A ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airportnál egyelőre még nem készültek számítások a kár nagyságáról, mondta az mfor.hu kérdésére Szilágyi Károly szóvivő.
4. Az utazási irodák
Az MTI szerint a magyar és az európai légtér lezárása az utazási irodáknál is fennakadásokat okozott külföldön rekedt utasaik hazaszállításában. Az utasok tartózkodását így vagy meghosszabbították, vagy busszal és vonattal hozták őket vissza Magyarországra. Az Aerovivának például utasonként 30 -50 ezer forint többletköltséget okoz a tartózkodás meghosszabbítása, illetve az alternatív hazaszállítás. A világ egyik legnagyobb utazási irodájának, a TUI-nak pedig naponta 5-6 millió euró mínuszt jelent a rendkívüli helyzet, adta hírül a Die Presse.
A nyertesek
A légiközlekedés megbénulásának legnagyobb nyertesei a konkurens közlekedési cégek, azaz a vasút- és a busztársaságok.
1. A vasúti cégek
A MÁV Startnál hétvégén Csehország és Németország felé jelentősen megerősödött a forgalom, és a szokásosnál több kocsit indított a cég Románia, Zürich, München és Berlin felé.
A járatok kihasználtsága 80-90, esetenként 100 százalék volt a nyugat-európai útirányokban az egyébként szokásos 30-40 százalék helyett, mondta az MTI-nek Balogh-Fazekas Anita, a MÁV-Start Zrt. szóvivője.
2. A busztársaságok
A légiforgalmi korlátozás rendkívüli utazási igényeket generált a Volánbusz/Eurolines nemzetközi autóbuszjáratok iránt is - a cég ezért több európai irányba rendkívüli járatokat indított. A legkeresettebb úticél London volt, ahová minden nap indítottak autóbuszokat a hétvégén Budapestről, szombaton például egyszerre hatot. Ezen kívül mentesítő buszokat küldött a cég Hollandiába, Franciaországba és Németországba.
Fokozott forgalomról számolt be az Orangeways busztársaság is, amely hétvégén megduplázta az Amszterdamba, illetve Prágán keresztül Németországba közlekedő járatai számát, emellett vasárnap új járatot indított Budapest és Párizs között. A cég járatai oda és vissza is teljes kihasználtsággal közlekedtek.
W. B.
Menedzsment Fórum
