A munkavállalók a tervezett változások következtében a korábbi mennyiség 33,3 százalékának megfelelő étkezési utalványt kapnának és a korábbi utalványérték bruttó 10,9 százaléka mértékében pénzbeli fizetésemelést kapnának – derült ki a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt.-nek az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesület megbízásából végzett felméréséből. A kutatás során a természetbeni juttatások tervezett megadóztatásával érintett munkaadókat, munkavállalókat, illetve vendéglátósok várható reakcióit vizsgálták.
A munkavállalók a korábbi érték összesen 44,2 százalékához jutnának hozzá utalványban vagy béremelésben, teljes veszteségük tehát a korábbi utalványérték 55,8 százaléka lenne - ismertették sajtótájékoztatón szerdán.
Fontos megjegyezni, hogy a felmérés kezdete óta az akkor valószínűnek tartott szcenáriók helyébe újabb, alapvetően más szerkezetű és más adómértékekkel operáló törvényjavaslat lépett. Eszerint a természetbeni juttatások értékhatára nem változik, de értékük 50 százaléka után a munkáltató kötelezően 62 százalék SZJA-t és az ezzel növelt összegre 27 százalék TB-t fizet. Ez összesen 105,7 százalékos adókulcsnak felel meg, de mivel „csak” a természetbeni juttatások 50 százalékára kell megfizetni, a juttatások teljes összegére vetítve ez 52,87 százalékos adóterhet jelent. (A felmérés során hasonló, de nem nagyobb adóteherrel számoltak, mint a törvényjavaslatban szereplő adómérték.)
Kevesebb bevételre számíthat a PM
A kutatás során felvett adatok nem igazolták a törvényjavaslathoz csatolt, a Pénzügyminisztérium által jegyzett tájékoztató feltételezését, mely szerint a gazdasági aktorok teljes passzivitással reagálnak az új adó bevezetésére, és a korábbi mértékben juttatnak utalványokat dolgozóiknak, ezért az államkincstár bevétele automatikusan nő az utalványok értékének felére közteherrel, 215 milliárd forinttal.
Az étkezési utalványok teljes forgalma 2008-ban 231 milliárd forintra becsülhető, ennek a megmaradó része a felmérés eredménye szerint ennek a 33,3 százaléka, azaz 76,9 milliárd forint lenne. Az erre eső 52,84 százalékos adóteher pedig csupán mintegy 40,7 milliárd forint többletbevételt jelentene a költségvetésnek.
A kompenzációs motivációjú béremelés (25,2 milliárd forint) miatt a munkaadók összesen 28,5 százalékos bérterhet, a munkavállalók SZJA-t és TB-t fizetnek. A kompenzációs béremelés összegére 17,3 milliárd forint bérteher-többlettel, azaz költségvetési pluszbevétellel lehet számolni a kutatóintézet szerint. Az összes kincstári bevétel-növekedés így 58 milliárd forint lenne.
A munkaadók járhatnak a legjobban
A munkavállalók ugyanakkor 128,9 milliárd forint értékű utalvánnyal, illetve ezt kompenzáló nettó béremeléssel kapnának kevesebbet, míg a munkaadók kiadásai 70,9 milliárd forinttal csökkennének. Várhatóan tehát a munkaadók jövedelmi pozícióját erősebben érinti a tervezett adóintézkedés, mint a kincstárét.
A válaszadó munkaadóknak csupán 13,1 százaléka mondta, hogy a hidegétkezési és melegétel-utalványok juttatásának módján és összegén nem változtatna, ezzel szemben 26,8 százalékuk csökkentené az étkezési utalványok összeghatárát átlagosan 24,6 százalékkal. 13,7 százalék megszüntetné az utalványokat, és bruttó bérben adná oda az eddigi összeget. 40,6 százalék szintén megszüntetné azokat, viszont a béreket sem emelné.
A vizsgálat során azt is megnézték, hogy a forgalom várható változása miatt milyen bevételi hatásokkal kell számolni. Ha ugyanis azt feltételezik, hogy a kieső utalványok értékével csökken a lakossági fogyasztás, akkor az általános forgalmi adó befizetések is elmaradnak. A majdnem 130 milliárdos lakossági fogyasztáscsökkenés következtében kieső ÁFA összege 24,1 milliárd forint, ez csökkenti a kincstár bevételét 33,9 milliárd forintra.
A vendéglátóknál mindenkinek vesztesége lesz
A háttéripar, a melegétkezési utalványok esetében a vendéglátás forgalma és az e téren keletkező jövedelmek, adók csökkenése minden gazdasági szereplőnek, vendéglátóipari munkaadónak, munkavállalónak és a kincstárnak is jelentős veszteséget okoz. A kérdőív szerint a megkérdezett vendéglátóhelyek forgalma mintegy 19,9 százalékkal csökkenne, éttermenként, elfogadóhelyenként átlagosan 16,8 millió forint bevételkiesést okozva. A bruttó bértömeg 15 százalékkal csökkenne emiatt, a bérjárulékok csökkenése, az SZJA és a TB részeleges kiesése miatt a költségvetési bevételkiesés 14,4 milliárd forint lenne.
A költségvetési becsülhető teljes nyeresége az étkezési utalványok megadóztatása miatt tehát primér és szekunder költségvetési hatásokkal együtt így mindösszesen 19,52 miliárd forintot tenne ki.
Kovács Zita
