A felhívásra öt ajánlat érkezett, ebből egyet két cég - a Wittfeld GmbH és a Hoffmann Rt. - konzorciuma adott. Ez utóbbi lett a nyertes, de az egyik vesztes ajánlattevő, a MÁV Hajdú Vasútépítő-Mélyépítő Kft. a döntőbizottsághoz fordult. Tudomására jutott ugyanis, hogy egy másik tenderből a MÁV kizárta az itteni nyertes konzorciumot, mivel nem voltak megfelelőek a referenciái. Akkor miért nyerhetett itt? - hangzott a kérdés.
A Közbeszerzési Döntőbizottság elkésettnek ítélte a protestálást, erre a következtetésre jutott az első fokú bíróság is, viszont a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla másképpen gondolta, amit megerősített a Legfelsőbb Bíróság is. Így került vissza az ügy a döntőbizottsághoz, amelynek az idén már érdemben kellett foglalkoznia a panasszal.
Először a 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó referenciáit vizsgálta a döntőbizottság, de kiderült, hogy az egy méter vasutat sem épített, mivel csak biztosító berendezésekkel foglakozott eddig. Itt már el is dőlt az ügy, semmiképpen sem lehetett volna nyertes a konzorcium.
Ennek ellenére a döntőbizottság megvizsgálta a konzorcium tagjainak a referenciáit is. A Wittfeld GmbH referenciája értékelhetetlen volt, a Hoffmann Rt.-é pedig nem felelt meg a felhívásban közzétettnek. Így például hiába épített iparvágányt az Audi telepén Győrben, az csak 42 kilométeres óránkénti sebességre szólt, míg a MÁV vonalán száz kilométeres a sebesség. Ráadásul ott lezárt területen folyt a munka, a vasúti forgalom nem zavarta.
A Közbeszerzési Döntőbizottság már csak a jogsértést állapíthatta meg, és hárommillió forintra bírságolta a MÁV-ot.