Pozitívumnak tartom az új típusú, bolognai oktatási rendszerben, hogy a diploma feltételeként írják elő a kötelező szakmai gyakorlatot. Egy hallgatónak a tanulmányok alatt legalább hat hónapot egy cégnél kell eltöltenie, hogy tapasztalatot szerezzen a munka világából. Nálunk, a kamaránál is arra törekszünk, hogy minimum 6 hónapra jöjjenek a szakmai gyakorlatosok, ennél rövidebb időt nem tartunk hatékonynak – mondta a tanulmányok alatti munkatapasztalat-szerzés fontosságáról Dirk Wölfer.
Németországban hagyománya van az egyetem mellett végzett munkának. Ott ugyan sokszor 6-7 évig is járnak egyetemre a hallgatók, de ez alatt az idő alatt nagyon sok időt töltenek szakmai gyakorlaton vagy a tanulmányok melletti részmunkával.
Hiányszakmák
A kamaránál úgy érzékelik, hogy természettudományos és műszaki végzettségűekre egyre nagyobb arányban van szükség. Csak egy példa, amit Dirk Wölfer saját bőrén tapasztal: "Rengeteg pályázatot kapunk a kommunikációs és marketing osztályra frissdiplomásoktól. Ezzel szemben a vállalatoknak nagyobb lenne az igénye természettudományos és mérnöki területeken végzett fiatalokra."
A német-magyar kamara és a Kienbaum személyzeti tanácsadó évente készít egy átfogó bérezési tanulmányt főként német érdekeltségű, Magyarországon működő cégek körében. Ennek egy részében arról nyilatkoznak a vállalatok, mennyire egyszerű vagy nehéz az adott munkakörökre megfelelő embereket találni. A legutóbbi, 2008-as eredményekből kitűnik, hogy a munkaadók az átlagnál nehezebben találnak mérnököt, programozót, technikust, szakmunkást, kutatási és fejlesztési vezetőt, értékesítőt. Ezzel szemben a jó kínálat miatt könnyen vesznek fel többek között ügyintézőt, titkárnőt, kontrollert, jogi vezetőt, személyügyi vezetőt.
Diplomás pályakövetés
Dirk Wölfer szerint a diplomás pályakövetés, amelynek kidolgozását az Educatio Nonprofit Kft. végzi, egyrészt azért lenne hasznos, mert információkat szolgáltatna a felsőoktatási és állami döntéshozóknak arról, mennyire hatékony az oktatás, merre mennek tovább a különféle szakokon végzett hallgatók.
Elképzelhető, hogy kiderül, sok gépészmérnök céges elhelyezkedését a nem megfelelő nyelvtudás gátolja, és ebben az esetben a képző intézménynek még nagyobb hangsúlyt kell erre helyezni. Másrészt a pályakövetés jó eszköz lehet a hallgatók karriertervezéséhez, ha az adatokból látni lehet, hogy mi kell az egyes karrier utakhoz, milyen diplomával milyen lehetőségek adódnak.
