A tavalyi határozat az alaptőke 25 százalékával, maximum 1,650 milliárd forinttal történő tőkeemelésre adott felhatalmazást az igazgatóságnak ugyancsak kétéves időtartamra.
Az előterjesztés az előzményekről kifejti, hogy a jelzálogbank és az FHB kereskedelmi Bank tagjává vált a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ), a szabályozási környezet változása okán új üzleti lehetőségek nyílnak a jelzálogbank klasszikus alaptevékenysége, a refinanszírozás számára.
Ismerteti továbbá, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2016. január 1-jétől a tőkekövetelmények kalkulációjára vonatkozó szigorúbb számítási módok bevezetését írta elő, amivel a még meglévő 3 éves felkészülési időt 2,5 hónapra rövidítette. Az MNB emellett az FHB Jelzálogbank által vezetett csoportra szubkonszolidációs alapon történő tőkemegfelelést is előírt. Ez azt jelenti, hogy a két, integrációhoz csatlakozott FHB társaságot a többi szövetkezeti hitelintézettől eltérően, egyedi módon, saját tőkemegfelelés terheli.
Az MNB 2015. október 19-én kezdte meg az FHB Jelzálogbanknál a felügyeleti tőkekövetelményre (SREP) vonatkozó felülvizsgálatát, amelynek során a 2015. szeptember végén hatályosnál magasabb SREP rátát is megállapíthat. Az alkalmazandó SREP ráta értékét az MNB évenként felülvizsgálja, jövőbeni mértéke a jelenleg folyamatban lévő 2015. évi, valamint a további évek soron következő felülvizsgálatok miatt bizonytalan, a törvény által előírt keretben, 100-250 százalék között változhat.
A hitelintézeti törvény szerint a hitelintézeteknek tőkefenntartási puffert kell képezni, melynek mértéke a 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban a teljes kockázati kitettség 0,625 százaléka - ismerteti az előterjesztés.
A 2015. szeptember 30-i adatok alapján, figyelembe véve a szabályozás változásait, 2016. január 1-jétől az FHB Csoport konszolidált elsődleges alapvető (CET1) tőkeelemeinek összege közel 19 milliárd forinttal csökken, míg a csoport tőkemegfelelési mutatója 11,53-ról 9,66 százalékra mérséklődik úgy, hogy a bankcsoport tevékenységében illetve működésében semmilyen kedvezőtlen irányú, vagy a kockázatokat érdemben növelő változás nem következett be.
A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) 2016-tól történő bevezetése nem csak a szövetkezeti hitelintézeti integráción belül, hanem más piaci szereplők irányába is új üzleti lehetőséget jelent az FHB Jelzálogbank számára.
A szövetkezeti hitelintézeti szektor lakossági jelzáloghitel állománya, illetve korábbi középtávú pénzügyi előrejelzések alapján 2016-ban közel 50 milliárd forint, azt követően 100-120 milliárd forint refinanszírozási igény merül fel az integrációban (az FHB Bank Zrt. nélkül).
Az integráción kívüli piaci szereplők felé 60-100 milliárd forint új refinanszírozási igényt szolgálhat ki az FHB, ami 2017-ben - amennyiben a JMM mutató elvárt szintje az induló 15-ről 30 százalékra változik - az új szereplők piacra lépése mellett is akár másfélszeresére emelkedhet, és középtávon reális célkitűzés a 10 százalék körüli piaci részesedés fenntartása.
A JMM mutató bevezetésének hatására újraéledő refinanszírozási piacon a megcélzott 10 százalék körüli piaci részesedés elérése és megtartása esetén a jelzálogbank refinanszírozási hiteleinek állománya 5 év alatt évente átlagosan 26-27 százalék körüli - 2016-ban és 2017-ben ennél magasabb - bővülést érhet el.
A refinanszírozott és saját hitelek ismertetett mértékű bővülése, figyelembe véve a CRR rendelkezéseit, az FHB Bankcsoport számára az MNB által jelenleg meghatározott SREP rátát és a 2016-2020 között a hitelintézeti törvény alapján és várhatóan előírásra kerülő tőkepuffereket is, a SREP ráta mértékétől függően nagyságrendileg akár 30-42 milliárd forint tőkekövetelményt is generálhat a 2015 végére várható állapothoz képest - írja előterjesztésében a hitelintézet.
Az FHB felhívja a figyelmet: a javasoltnak megfelelő mértékű tőkeemelés jelentős hígító hatással jár és alkalmas lehet arra, hogy nagy mértékben átalakítsa a jelzálogbank tulajdonosi szerkezetét.
MTI
