A hatalom hálózata
A hatalom szövevényes hálózatában élünk, ahol látható és láthatatlan szálak befolyással vannak életünkre. Tudatosan vagy sem, de magunk is részesei vagyunk különféle hatalmi játszmáknak, mind a munka világában, mind a magánéletünkben. Látjuk magunk körül a feltűnően domináns, tekintélyre törekvő embereket éppúgy, mint az alárendelődőket. Néha a háttérből irányító szürke eminenciásokat is felfedezzük, vagy épp a csendes befolyásolók ’lassú víz partot mos’ konok kitartását akaratuk érvényesítésére. Az is lehet, hogy épp magunkat ismerjük fel ezekben a helyzetekben, ezekben a szerepekben.
A hatalomnak sok arca van
Ismerünk olyan vezetőket, akik közismert módon éltek a hatalmukkal. Itt van például Anna Wintour, aki a divatvilág bibliájaként emlegetett Vogue főszerkesztője immár több mint negyedszázada és akiről Az ördög Pradát visel című ismert film könyörtelen főszereplőjét mintázták. Kezdetben idegenkedve fogadta a film ötletét, de a New York-i filmpremierre azért Pradában ment el. Wintour mindazonáltal úgy véli, hogy „az emberek hálásak, ha valaki képes dönteni”. Az innováció zsenijéről, Steve Jobsról is úgy tartják, hogy igencsak kemény kézzel irányította vállalkozásait. Vannak szelíd hatalmasok is, elég csak Martin Luther King vagy Gandhi alakját felidéznünk. A hatalomnak sok arca van.
A hatalom motivál?
A közhiedelemmel ellentétben azok a legjobb menedzserek, akik szeretik a hatalmat – és tudják azt használni is.
Sok tanulmányt írtak már a demokratikus vezetői stílusról meg az egyéni igények figyelembe vételének jelentőségéről, sőt egyesek egyenesen tabuként emlegetik a tekintélyelvű vezetést. De hiszen a vezetés mégiscsak a hatalomról szól, vagy nem?
David C. McClelland, a Harvard Egyetem pszichológia professzora és David H. Burnham, viselkedéstudományi tanácsadó Power Is the Great Motivator című klasszikus HBR cikkében arra keresi cikkében a választ, mitől jó egy menedzser.
Hatalom a legjobb motivátor
A leghatékonyabb a szervezetközpontú menedzser, aki mások befolyásolására használja fel a hatalmát. Hatalomvágyát azonban önfegyelem és mértéktartás jellemzi, és sosem a saját, hanem mindig a szervezet növekedését tartja szem előtt. Az egyéni szükségleteknek nem szentel nagy figyelmet, emiatt nem mindenki szereti, de feltétlenül megbíznak benne.
A sikeres vezető jellemzője a teljesítmény-központúság. A hatékonyságra törekvő emberek nem feltétlenül jó menedzserek. A szerzők szerint a jó menedzserek fő motivációja a hatalom szeretete.
A hatalom, mint a vezetés eszköze
Jeffrey Pfeffer, a Stanford Egyetem szervezet pszichológiával foglalkozó professzora Power Play című cikkében azt vizsgálja, hogy milyen jelentősége van a hatalomnak, az érdekérvényesítésnek és a taktikázásnak a hatékony szervezetek vezetésében?
Az olyan szervezetekben, ahol szakmailag nem az elsőszámú vezető a legkompetensebb – a mai szervezetek jellemzően ilyenek – lényeges a hatalmat, mint a vezetés eszközét kiemelni.
A való világban kell a hatalom
Pfeffer arra a következtetésre jut, hogy bár sokat beszélünk a hierarchikus szervezet meghaladásáról és feladatmotivált kollégákról, a való világban a hatékony vezetés és az érdekérvényesítés eszköze a hatalom, az erő és a taktikázás valamilyen arányú kombinációja. A szerző arra is emlékeztet, hogy a szervezeteken belüli beosztások, státuszok zérusösszegű játszmák: egy ügyvezetőre, egy igazgatóra van csak szükség. A pozíciókért harc folyik, és az marad állva, aki ismeri az erőjáték szabályait és eszközeit, és hajlandó is azokat alkalmazni.
Lehet-e hatalom nélkül vezetni?
Bármennyire és szégyenlős az új keletű vezetéstudomány ez ügyben, hatalom nélkül nincs végrehajtás – állítja Pfeffer.
Hatalmi játszma folyik a szervezetekben. Te mit teszel?Írta: Varga Tamás tudáskurátor, üzleti coach
