Az Eurostat hétfőn tette közzé a lakossági gáz és áram adókkal növelt árának tavalyi második negyedévére vonatkozó statisztikáját, mely az előző évhez mért változásokat is tartalmazza a nemzeti valutában és euróban is kifejezett egységárak mellett.
Magyarország előkelő helyen
Először az áram árát nézve az látszik, hogy átlagosan mind az Unióban, mind az euróövezetben jelentősebb emelkedés következett be 2011 és 2012 második negyedéve között. A 27 tagállam átlagában 6,6, a 17 euót használó országban pedig 6,1 százalékos drágulást hozott a vizsgált egy év. Ezen belül nagy szórás figyelhető meg a tagállamok között, de hazánk igen előkelő helyet foglal el - a kormány rezsicsökkentő akciója nélkül is. A rezsicsökkentés miatt az mfor.hu pont ma reggel vizsgálta meg az árak alakulását, a mostani statisztika fényében már nem annyira meglepő, hogy az áram árának 10 százalékos csökkentésével 6 százalékkal kevesebbet is fizetünk érte, mint 2010-ben tettük.
A tagállamok körében egyébként mindössze 3 olyan ország volt, ahol csökkent a lakossági áram egységára. Svédországban 4,7 százalékkal lett olcsóbb, Magyarországon 1,9 és Finnországban 0,9 százalékkal. És ez a nemzeti valutákban mért árak változását vizsgálja, tehát még azt sem lehet elmondani, hogy a forint-euró árfolyam vizsgált időszakban bekövetkezett változásának lenne köszönhető ez a kiugróan jó statisztikai adat.
Euróban számolt egységárat nézve egyébként nem állunk túl rosszul, hiszen 2012 második negyedévében 15,6 euró volt egységnyi lakossági áram fogyasztói ára, ami 27 tagállam vonatkozásában a 8. legalacsonyabbnak számít. A legdrágább Dániában (29,7 euró), Cipruson (29,1 euró) és Olaszországban (23 euró). Túlzott örömködésre ok viszont nincsen, hiszen ahogy korábban már kiszámoltuk, a magyar, euróban kifejezett minimálbérből meglehetősen kevés egységnyi áramot lehet venni. Pontosabban az ötödik legkevesebbet, tehát összességében fizetéshez mérten drága a magyar áram.
De visszatérve a változásokra, az általunk elkészített rangsor másik végén Ciprus, Görögország és Olaszország áll sorrendben 20,6, 14,5 és 11,2 százalékos drágulással. A régiónkban egyébként Romániában 4,4, Csehországban 3,6 és Szlovákiában 0,7 százalékos emelkedésről ad számot az uniós statisztikai hivatal.
Gáz árában már nem vagyunk sem jobbak, sem rosszabbak másoknál
Az Eurostat szerint 2012 második félévében fizetőeszközünkben számolva a gáz ára 8,6 százalékkal lett magasabb az árak az egy évvel korábbi időszaknál. Ezzel pedig a középmezőnybe került hazánk, miközben az uniós és az eurózónás átlag is egyaránt 10,3 százalékos drágulást mutat (persze a saját fizetőeszközben, vagyis euróban).
Az adatokkal rendelkező országok többsége esetében jelentős mértékű drágulás volt, melyek közül is kiemelkedő Lettország 21,1 százalékos áremelkedéssel. Őt követi 18,5 százalékkal Észtország, 17,8 százalékkal Bulgária és 15,6 százalékkal Portugália.
A készített rangsorunk másik végén pedig egyedüliként Szlovénia áll, ahol 7,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni a lakossági gázért 2012 második negyedévében, mint egy évvel korábban.
Ha a régiónknál maradunk, akkor a magyar 8,6 százalékos áremelkedés nem kirívó. Csehországban ugyanis 12,4 százalékkal fizetnek többet a háztartások, Lengyelországban 10,7-tel. Ugyanakkor a románok "csak" 4,4 százalékkal adtak többet a gázért, a szlovákok pedig egy szerény 0,4 százalékos drágulást voltak kénytelenek kigazdálkodni.
mfor.hu
