Az új tagállamokból mintegy 23 ezren kértek közszolgáltatások igénybevételére jogosító személyi számot (PPS) 2004. május 1. óta Írországban. A legtöbben (10 854 fő) Lengyelországból igényelték a regisztrálást, őket követik a litvánok (4786 fő), a lettek (2305 fő), a szlovákok (2102 fő) és a csehek (1433 fő). Hazánk csak ezután következik: 2004. május és június között 686 magyar indult útnak a zöld szigetre.
A kint tartózkodó magyarok zöme átlagos fizetésért hentesként, a vendéglátóiparban, illetve az idegenforgalomban dolgozik, csupán néhányunknak sikerült orvosként, szoftverfejlesztőként vagy ápolónőként elhelyezkedni. A kiérkezettek között sok a frissen végzett fiatal, őket golfpálya-karbantartóként, kertészként vagy konyhai dolgozóként alkalmazzák, írja a Világgazdaság.
Mint ismert, az EU 15 "régi" tagállama közül csupán Írország, Nagy-Britannia és Svédország nyitotta meg munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott országok előtt. A közép- és kelet-európai munkavállalók aktivitása ellenére a fellendülő ír gazdaság egyes megfigyelők szerint még mindig munkaerőhiánnyal küzd.
Hentesnek és kertésznek mennek a magyarok Írországba
Az EU-bővülés óta tízszeresére nőtt az Írországba érkező közép- és kelet-európai munkavállalók száma. A legaktívabbnak a lengyelek bizonyultak, Magyarországról eddig relatív kevés dolgozó vette az irányt Dublin felé, számol be a Világgazdaság.
