2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Tavaly kutatás-fejlesztési tevékenységre, folyó áron számítva összesen 207,8 milliárd forintot fordítottak Magyarországon, 14,5 százalékkal többet, mint 2004-ben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb hírlevelében, amelyben egyebek mellett a Kutatás és fejlesztés, 2005. című kiadványáról számol be. Az egy kutatóhelyre jutó közvetlen, a kutatóhelyen felhasznált K+F ráfordítás 16,9 százalékkal, 11,5 millió forinttal nőtt, így 2005-ben ennek átlagos értéke elérte a 79,5 millió forintot.

A ráfordítások legnagyobb hányada, mintegy 45 százaléka a vállalkozási kutató-fejlesztő helyeken valósult meg, míg 29 százaléka a kormányzat által működtetett kutató-fejlesztő intézetekben és egyéb kutatóhelyeken, a fennmaradó rész, 26 százalék pedig a felsőoktatási kutatóhelyeken jött létre. A három nagy szektor megoszlása az elmúlt években bizonyos mértékben módosult, a vállalkozási kutató-fejlesztő helyek aránya folyamatosan növekszik, miközben a költségvetés intézeteinek aránya csökken.

A GDP arányában a 207,8 milliárd forint az össztermék 0,95 százaléka. Ez kismértékű növekedés az előző évhez képest, és megegyezik a 2001-es, valamint a 2003-as ráfordítások nagyságával. Az egy százalék körüli GDP-arányos magyarországi ráfordítás Portugália, Spanyolország, Írország, Horvátország és Brazília szintjéhez hasonló. A fejlett országokat tömörítő nemzetközi szervezet, az OECD statisztikai adatai szerint átlagosan 2,2 százalékot fordítanak ezekben a tagállamokban kutatás és fejlesztés támogatására, míg az Európai Unió 25 tagországában ez az arány 1,9 százalékot tesz ki.

A K+F tevékenység pénzügyi forrásainak szerkezetátalakulása tovább folytatódott. A kormányzat szerepe egyre csökken, amit az is bizonyít, hogy 1993-1994-hez képest ennek mértéke a ráfordítások teljes összegén belül még meghaladta a hatvan százalékot, miközben 2005-ben már csak 49 százalékot tett ki. Ezzel párhuzamosan a vállalkozásoktól származó ráfordítások mértéke 29 százalékról 39 százalékra növekedett. A harmadik legjelentősebb forrássá az elmúlt évtizedekben a külföldről származó pénzeszközök váltak, mivel 1993-94-hez képest megháromszorozódott nagyságuk. Az egyéb hazai források pénzügyi ráfordításainak összege pedig a hatodára csökkent.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!