Az Eurostat elmarasztalta a magyar államot
3. Az autópálya építés költségeit a Pénzügyminisztérium nem számolta a közkiadások közé. Az unió véleménye (Eurostat - ESA) eltér a magyar állásponttól. Az ESA kimondta: az államháztartási hiány 2005-ben Magyarországon az eredeti célhoz képest növekedni fog, mivel az autópálya építéssel is számolni kell. Milyen üzenete van az eltérő módszerekkel számolt hiánynak, az "állami trükkök" alkalmazásának? Megcsappanhatnak-e a költségvetési beruházások az európai szigor miatt?
Bojár Gábor:
Be kell vallanom, örülök, hogy végre valaki kiborította a bilit. Vállalkozóként nyilván nem vagyok a PPP konstrukció ellen, de csak akkor, ha az nem a költségvetés kozmetikázását, hanem valódi hatékonyságnövelést szolgál. Például, ha a főváros útjait PPP-ben újítanák fel, mégpedig olyan feltételekkel, hogy a vállalkozó zsebét terhelné a későbbi kátyúk borsos kötbérrel terhelt kijavításának költsége is, akkor nem ilyenek lennének Budapest utcái, és hosszabb távon a költség is kisebb lehetne.
A PPP-re való áttérésnek azonban semmiképpen sem szabadna torzítani a költségvetés hiányszámait. Ilyen esetben az egymást követő évek összehasonlítását mindig az eltérő számítás hatásaitól megtisztítva kellene bemutatni. Ez nem lenne nehéz, hiszen ha valamit privát tőkéből valósítunk meg, de azt az állam az amortizációs időre "bérbe veszi", akkor ez a pénzügyi terhek szempontjából egyenértékű egy hitelfelvétellel, tehát úgy is kellene bemutatni.
Ha mi hasonló trükkökkel élnénk saját eredményeink tőzsdei bemutatásában, akkor lehet, hogy börtönbe kerülnénk. Azt hiszem az elhíresült Enron-botrány "hősei" sem alkalmaztak ennél sokkal durvább trükköket eredményszámaik felfelé kozmetikázására, de ők ezért húsz-huszonöt éveket kaptak. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a kritika nemcsak a jelenlegi kormánynak szól, hiszen az előző legalább ugyanilyen súlyosan hamisított, amikor a privatizációs bevételeket elkönyvelte a folyó kiadások fedezetére. Csak akkor még nem jött az ESA ellenőrizni.
Fodor István:
A professzionálisnak nevezett gazdasági világban nem az a kérdés, hogy valamit minek nevezünk, hanem az, hogy költség vagy nem. Mivel itt arról nincs szó, hogy bármely más állam ajándékozná meg a magyarokat autópályák kilométereivel, így az építése nagy valószínűséggel pénzügyi teher (kötelezettségvállalást is annak szokás tekinteni), költség. Így a kérdés inkább az, hogy ez tévedés, vagy trükk.
Bizonyára sokan emlékeznek arra, amikor pár évvel ezelőtt Görögországban kormányváltás után kiderült, hogy az előző kormány manipulálta a költségvetést. A görögök még mai napig sem tudták Európában elfeledtetni a megvető véleményeket, amelyek sok kárt okoztak az országnak. Ha a hírek igazak, az elmúlt évben a kormány egyik legnagyobb hibájának tartom ezt a húzást. Hosszú idő lesz ezt feledtetni Európában.
A jövő érdekében a trükközés reflexét el kell felejteni! Rendszerben, gondolkodásmódban is már Európához kell, hogy tartozzunk!
Kornai Gábor:
Nem kellene nekünk mindenáron úgy rohannunk abba az euróövezetbe, gondoljunk csak a svédekre és az angolokra. A sok, e tárgyban keresztbe-kasul manipuláló politikus tökéletesen lehetetlen helyzetbe hozta már a kormányt, a Nemzeti Bankot, az ellenzéket és az egész országot: "Minél előbb be kell vezetnünk az eurót, és aki ezt hátráltatja, az főgonosz". Minél több autópályát, vasutat, kikötőt, metrót kellene építenünk mielőbb, s ha kell, akkor ezekre vegyünk fel államilag garantált hitelt.
Az Uniót egyébként nem érhette igazán nagy meglepetés, hiszen Magyarország konvergencia programjának elfogadásakor tisztában kellett lenniük a tervezett elszámolási metódussal. A gazdasági felzárkózás és a maastrichti 3 százalékos államháztartási hiány kritériuma nehezen egyeztethető össze, erre mérvadó szakértők már régóta rámutatnak. Ha az unió nem vizsgálja felül az eurózónához való csatlakozás kritériumait, úgy a kormányoknak választaniuk kell, mit részesítenek előnyben, a minél gyorsabb euró csatlakozást, vagy az infrastruktúrális és egyéb fejlesztéseket.
Látni kell, hogy az "állami trükközés" részben kényszerűség, nem csak a mai kormány "stiklije". Nem véletlen, hogy az előző ciklusban is a költségvetésen kívül volt az autópálya-építés, csak akkor az ÁAK-t MFB-nek hívták.
Menedzsmet Fórum
