Húszmilliót is kereshetnek a hazai cégvezérek

Összehasonlító táblázat az átlagos fizetésekről! Vonzó a hazai bérstruktúra

Csehország a gazdasági környezet tekintetében összevethető Magyarországgal, és szinte minden szempontból megelőz minket. Ugyanakkor a hazai bérstruktúrák vonzóak a befektetők szemszögéből. Míg Csehországban egy ügyvezető átlagosan 82 ezer eurós fizetésre számíthat, addig magyarországi kollégája csak 69 ezer euróra. A munkások egyébként mindkét országban az ügyvezetői fizetés mintegy tizedét keresik.

A vállalatvezetők számára a bérköltség és a munkatermelékenység aránya (egyfajta ár-érték arány) a döntő. Ebben a tekintetben Magyarország - a Nemzeti Bank adatai szerint - 2004 óta legalább részlegesen le tudta dolgozni a korábbi években felhalmozott hátrányát.

A kis- és közepes vállalatoknál a bérkülönbség már meghatározó jelentőségű lehet. Bulgáriában a bruttó havi átlagbér mindössze 180 euró, ezzel szemben Magyarországon átlagosan 640 euróval kell számolni. Ezt tetézik a társadalombiztosítási járulékok és az egyéb járulékos bérköltség, amely a térség legtöbb országában összességében eléri a közvetlen bérköltség mintegy harmadát.

Arra a kérdésre, fontos tényező-e a bérköltség a letelepedés szempontjából, a magyar vállalatok 49,3 százaléka válaszolt igennel, míg Csehországban csupán 38,6 százalékuk. A hátrányos szerkezetű térségekben - mint például Dél- és Kelet-Magyarországon - a bérköltség egyébként nagyobb súlyú tényező, mint például Budapesten, ahol a vállalatok csupán 19 százaléka jelölte meg a béreket a beruházás döntő tényezőjének.

A megkérdezett magyarországi német és egyéb külföldi érdekeltségű vállalatok foglalkoztatottainak jövedelme hozzávetőlegesen 50 százalékkal haladja meg az országos átlagot. Ez elsősorban a magasabb képzettségi követelményekre és a külföldi vállalatok jóval magasabb termelékenységére vezethető vissza.

A munkavállalók mintegy kétharmada részesül teljesítményfüggő mozgóbérben, amely - az ügyvezetők és vezető beosztású munkavállalók esetében - az alapbér akár egyharmadát is elérheti. A cégek azonban más kiegészítő juttatásokkal is "feljavítják" dolgozóik jövedelmét: több mint egynegyedük biztosít vállalati nyugdíj-előtakarékoskodást, és mintegy negyede vehet igénybe vállalati hiteleket.

A tanulmány a korábbi évekhez hasonlóan ismét igazolta, hogy nincs elég szakképzett munkaerő, sőt az előző évhez képest kis mértékben tovább romlott a helyzet. Ez annak is köszönhető, hogy egyre kevesebben tanulnak szakmunkásnak, és vonzóbbak a főiskolai, egyetemi végzettséget igénylő foglalkozások. Nagyjából minden negyedik vállalat panaszkodott az elégtelen kínálatra, a főváros környéki térségben pedig több mint 40 százalékos volt az elégedetlen cégek aránya.