Ez az arány közel kétszerese a nyugat-európai átlagnak, és közel harmadával magasabb, mint az összeurópai arány. A vizsgálat eredményei szerint a magyarországi változások beleillenek az európai tendenciákba, hiszen Európa-szerte jellemző jelenség a befektetési kedv lanyhulása.
Csökkent a megtakarításait alacsonyabb hozamú, ám ugyanakkor kisebb kockázattal járó rövid lejáratú betétekben kamatoztatók aránya (13 százalék). Minimálisan emelkedett a részvényekbe, illetve befektetési alapokba invesztálók aránya. Az életbiztosításokat és nyugdíjalapokat igénybe vevők arányában sem történt számottevő elmozdulás: a tavaszi 10, illetve 7 százalékról az életbiztosítást választók aránya 9 százalékra, illetve a nyugdíjalapok preferálóinak arány 8 százalékra változott.
A jövőbeli megtakarításokkal kapcsolatban újfent Közép-Európa, s ezen belül Magyarország a legpeszimistább. Míg az Egyesült Államokban 10 százalék, Európában pedig 17 százalék gondolja úgy, hogy a sokkal kevesebbet fog megtakarítani, mint az elmúlt 12 hónapban, addig Közép-Európában 31 százalék, Magyarországon pedig 40 százalék gondolkodik hasonlóképpen.
A megtakarítással rendelkező válaszadók közül a többség váratlan kiadásokra tartalékolnak (23 százalék), ami mintegy két százalékos növekedést jelent az előző időszakhoz képest. A megtakarítási célok közül második legnépszerűbb a gyermekük jövőjének biztosítása: a megkérdezettek 17 százaléka - az előző méréshez képest 3 százalékkal kevesebben - e célból tesz félre. Általános tendencia azonban, hogy úgy a teljes lakosság, mint a megkérdezettek vagyonosabb fele egyre kevésbé tartalékol cél nélkül.
A kutatás kitért a hiteligénylők preferenciáinak vizsgálatára is. Az eredmények szerint míg 2006 júniusában a lakosság 16,5 százaléka átlagosan 1,27 hitelterméket igényelt, addig ez az arány 2006 szeptemberében megváltozott: a lakosság 13 százaléka 1,22 hitelterméket vett igénybe. A hitelfelvevők leggyakrabban lakáshitelért folyamodnak a bankokhoz: arányuk 2006. júniusához képest (22 százalék) szeptemberben 2 százalékkal csökkent. A lakáshitelt igénylők körében - talán nem meglepő -, hogy legnagyobb arányban a 30-49 éves korosztály képviselteti magát. Folyószámlahitelt 1 százalékkal kevesebben (június: 21 százalék), személyi kölcsönt pedig 1 százalékkal többen igényeltek szeptemberben. Nem változott a két vizsgált időszak között a hitelkártya keretét használók (13 százalék), a gépkocsi-hitelt (11 százalék) és áruvásárlási kölcsönt igénylők (11 százalék) aránya.
