Tennivaló tehát még jócskán akad, de nemcsak a hozzáférés biztosításában, hanem a digitális írástudatlanság - 60-70 százalékra tehető a digitális analfabéták aránya - felszámolásában vagy éppen az e-közigazgatás elterjesztésében. A Kék notesz szerzői szerint európai összevetésben Magyarország mutatói még mindig nem érik el a hazánktól elvárható szintet, "sereghajtó eminensek" vagyunk: a penetráció ugyan alacsony, de ezen belül a széles sáv aránya igen magas.
A betárcsázós internetnek 2006-ban bealkonyult, miközben mintegy egymillió előfizetőnek van gyors világhálós elérése. Ráadásul a hozzáférés ára csökkent, miközben a kapcsolat sebessége nőtt, igaz, a jelentősebb sávszélesség-növelésekre már ebben az évben sor került mind az ADSL-, mind a kábelnetes szolgáltatóknál. Ugyanakkor a szélessáv Magyarországon a kapacitásnövelés
ellenére is lassabb, mint Nyugat-Európában, és nagyságrendekkel kisebb, mint például Japánban, ahol általános az 50-100 Mbit/s-es kapcsolat.
A múlt évben lezárult az e-közigazgatás kiépítésének első, megalapozó szakasza, az elektronikus szolgáltatások készültségi szintjét tekintve Magyarország a 23.-ról a 14. helyre lépett, ezzel elérte az EU átlagos fejlettségi szintjét. A Kék notesz alkotói szerint azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az infrastrukturális fejlesztések önmagukban nem generálnak nagyobb forgalmat a kormányzati szolgáltatások irányába, ezért célirányos marketingre és a felhasználói igényekhez való közeledésre van szükség - cikkez a Világgazdaság.
