A következő években újabb verseny indulhat a Hold meghódításáért, amelynek egyik legnagyobb esélyese a negyven évvel ezelőtt Neil Armstrongot az égitestre küldő Egyesült Államok. A jenkik még George W. Bush regnálása idején hirdették meg úgynevezett konstelláció-programjukat, amelynek keretében az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA 2020-ban a Holdra, később pedig a Marsra is szeretne asztronautákat eljuttatni.
A fapados verzió mellett dönthet az USA
A projekt keretösszege összesen 35 milliárd dollár. A Financial Times Deutschland szerint a NASA idén mintegy 3,4 milliárd dollárt költ majd a programra, ehhez jön még 400 millió dollár Barack Obama elnök gazdasági élénkítő csomagjából. A megvalósulás azonban - legalábbis az eredetileg tervezett időben és formában - egyelőre kétséges. Ennek oka, hogy a költségek már most kezdik túllépni ez eredetileg tervezett kereteket, a mérnökök technikai nehézségekkel küszködnek, így a 2020-as határidő is meginoghat.
A problémák láttán lehetséges, hogy az amerikaiak végül egy "fapados" verzió mellett döntenek. John Shannon, a programért felelős egyik menedzser ugyanis nemrég egy olyan javaslattal állt elő, amely révén a költségek 6,6 milliárd dollárra csökkenthetők. A technikai okok miatt az eredetinél lényegesen olcsóbb modellje szerint az űrhajósok egy Apollo-szerű kapszulában juthatnának el a Holdra.
Az Obama által felállított bizottság első reakciói mindenesetre pozitívak, és sajtóhírek szerint a NASA döntéshozói is mérlegelik az olcsóbb verzió megvalósításának lehetőségét. Egyelőre a tervek felülvizsgálata zajlik, végleges döntés az idei év végén várható.
Kína is 2020-at lőtte be
Amennyiben az amerikai döntéshozók nem csipkedik magukat, akkor lehetséges, hogy más országok beelőzik az USA-t. Erre a legnagyobb esélye jelenleg a kínaiaknak és az oroszoknak van. A távol-keleti ország például már bejelentette, hogy 2020-ban szeretne embert vagy embereket a Holdra küldeni.
Első lépésként 2007 októberében útjára bocsátották az első, Hold körüli pályára tervezett kínai űrszondát. A következő lépésre 2012-ben kerülhet sor, amikor egy ember nélküli jármű Holdra szállását tervezik. Ezek után újabb jármű landolna az égitest felszínén, amely az ott összegyűjtött mintákat már vissza is hozná a Földre. Kína egyébként nem titkolja, hogy azért is szeretné "meghódítani" a Holdat, mivel az gazdag uránban, foszforban és héliumban.
Ami az orosz terveket illeti, esetükben konkrét időpont még nem látott napvilágot - egyelőre annyit lehet tudni, hogy legkorábban 2015 utánra tervezik első Holdra szállásukat. Putyinék egyébként ez ügyben Indiával közösen indítottak egy programot: 2011-ben egy Chandrayaan-2 névre hallgató Hold-szondát lőnének fel egyesült erővel, a következő lépésben pedig egy ember nélküli űrhajót küldenének az égitest felszínére.
Európa, India és Japán is versenyben
India egyébként a Chandrayaan-1 nevű szondáját már tavaly ősszel útjára bocsátotta azzal a céllal, hogy "felderítse a Hold titkait". Ha minden a tervek szerint halad, 2014-2015 körül két indiai asztronauta tesz majd egy hetes látogatást az űrben, 2020-ban pedig már a Holdon sétálhatnak az indiaiak.
Mellettük még elvileg az Európai Űrszövetség (ESA) és Japán is beleszólhat a versenybe. Az első európai Hold-kutató "masina", a SMART-1 2003-ban szállt fel, a távol-keleti ország pedig 2007 októberében lőtte fel Kaguya névre hallgató szondáját.
W. B.
Menedzsment Fórum
