Matolcsy legutóbbi, október 17-én bejelentett kiigazító csomagja részeként a kormány bejelentette a cafeteria után fizetendő egészségügyi hozzájárulás 10 százalékos mértékének 27-re történő felemelését. (A lépéstől a kormány 40 milliárd forintos többletbevételt vár egyébként.) Ezzel pedig a nemzetgazdasági miniszter szavai szerint nem tűnik el a béren kívüli juttatások bérjövedelemmel szembeni költségelőnye, csak csökken. Azt viszont jelentős mértékben, így nem okozhat meglepetést majd, ha egyes vállalkozók úgy döntenek, a jövő évtől kezdve nem adnak béren kívüli juttatást a dolgozóknak, hanem azt valamilyen formában esetleg beépítik a bérbe.
Jelentős költségnövekedés
Az idei évtől kezdve mint ismert, jelentősen átalakult a béren kívüli juttatások rendszere. 2012-től a személyi jövedelemadón felül 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetni kell a munkáltatónak, így a korábbi (2011-es) 19 százalékos kedvezményes adóteher 30,94 százalékra emelkedett idén (a juttatás értékének 1,19-szerese után kell fizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót és a 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást). Emellett egy éves, 500 ezer forintos felső határt is meghúzott a kormány, ameddig az imént leírt módon kellett meghatározni a fizetendő adót, az 500 ezer forint feletti részt viszont már 27 százalékos eho terheli - erre a részre az adóteher 51,17 százalék.
A kormány nemrég bejelentett elképzelése nyomán megszűnik a kedvezményes adózás, és a legkisebb összegű béren kívüli juttatásra is 51,17 százalékos adóteher merül fel a munkaadó oldalán.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy hónapban a munkaadó összesen 20 ezer forint értékű cafeteriát adott a munkavállalójának, akkor eddig 6188 forintot kellett az államnak befizetnie. 2013-tól viszont már 10 228 forintba kerül majd a változatlan értékű juttatás, vagyis valamivel több mint 4000 forintot kell még adóként kifizetni a juttatás után.
Megnéztük ugyanakkor egy havi 50 ezer forint összértékű béren kívüli juttatás esetében is a változást. Ez a szint az idén életbe lépett 500 ezer forintos felső határ miatt érdekes, ennek értelmében ugyanis havi 41 667 forint adható a kedvezményes 30,94 százalékos adóteher mellett, az efeletti részre, vagyis esetünkben 8333 forintra már 51,14 százalékot kell kifizetni a munkaadónak. Ennek eredményeként, míg idén 17 153 forintjába került a munkáltatónak egy 50 ezres értékű havi plusz juttatás, jövőre a változás miatt 25 570 forintot kell fizetnie.
Abban az esetben, ha a munkáltató szeretné pénz (bér) formájában a 20 ezer forintot odaadni a dolgozójának, akkor az lényegében egy közel 31 ezer forintos bruttó összegnek felelne meg, ami a munkaadónak 8831 forintos terhet jelentene. Vagyis, ha a dolgozónak pénzben adná a 20 ezer forintot, akkor összesen 39 835 forintjába kerül, ezzel szemben cafeteriaként adva a teljes költség idén 26 188 forint, jövőre 30 220 forint lesz.
Ahogy az az alábbi táblázatunkban is jól látszik, ez utóbbi opció esetében a cafeteria idén valamivel több mint 13 ezer forinttal olcsóbb a munkaadónak, jövőre viszont 4000 forintot kell ráfizetnie a változások eredményeként, és már "csak" 9000 forint lesz a béren kívüli juttatás előnye a költségek tekintetében. Ezek tükrében a jelenlegi cafeteria összeg bruttósított bérben történő kifizetésére valószínűleg csak kevés munkavállaló fog vállalkozni.
Székely Sarolta
mfor.hu
