2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Januártól négy törvény módosulhat annak érdekében, hogy a munkavállalók bére nagyobb biztonságban legyen - értesült a Világgazdaság.

A jövő év elejétől változhat a bérgarancia-alapról szóló törvény, amely arról rendelkezik, hogy a felszámolás alatt álló vállalkozások visszatérítendő támogatást kérhetnek a dolgozóikkal szemben fennálló tartozás megelőlegezésére. A Világgazdaság értesülése szerint változik a munkavállalónként igényelhető összeg mértéke. A módosítások része, hogy 2007-től azok a felmondási védelem alatt álló (táppénzen vagy gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon lévő) dolgozók is megkaphatják az elmaradt bérkövetelésüket, akik a munkáltatójuk jogutód nélküli megszűnése miatt vesztették el állásukat.

Tavaly egyébként az elmaradt munkabér és végkielégítés kiegyenlítéséhez 942 kérelmet nyújtottak be a felszámolók a munkaügyi központokhoz, hatvannal többet, mint egy évvel korábban. Ebből 923-at támogattak, főleg a textil- és konfekcióipari ágazatban tevékenykedő cégek szorultak rá. A kérelmek teljes értéke 6,5 milliárd forint volt, ebből 4,7 milliárdot ítéltek meg. Az érintett munkavállalók száma meghaladta a 15 ezret.

Módosul a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény is. A felszámolási eljárás során a munkáltatói jogok gyakorlására jogosult felszámolót is ellenőrizhetik a felügyelők, például, hogy a bérgarancia-alapból kifizette-e határidőre a fizetéseket - olvasható a Világgazdaságban.

A tervek szerint az illetékekről szóló törvény tárgyi illetékmentességet érintő szabályai is változhatnak. A módosítással a hitelezőnek minősülő munkavállalók bérkövetelésének érvényesítése válna könnyebbé, feltéve, ha a tartozás a dolgozók többségét érinti. A módosítás révén tárgyi illetékmentessé válik a (csőd- és) felszámolási eljárás, ha azt az érintett cégnél foglalkoztatottak legalább a fele kezdeményezi, és a dolgozónkénti bérkövetelés átlagosan meghaladja a kéthavi kereset összegét.

2007. január 1-jén lépne hatályba az a csődtörvény korábbi módosításával elfogadott szabály, miszerint a zálogjogosultak a zálogtárgy értékének 100 százalékáig kielégítést nyerhetnek a zálogtárgyból. Ezzel szemben felmerült, hogy vissza kellene állítani a csőd- és felszámolási törvényben azt a szabályt, hogy a jelzálogjogosult a zálogtárgy értékesítése esetén a bevétel 100 százaléka helyett csak a felét igényelhesse - áll a Világgazdaság beszámolójában.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!