A Magyar Turizmus Zrt. múlt év októberében közzétett tárgyalásos felhívása két részből állt: belföldön ezer darab hirdetés és száz pr-cikk, míg külföldön 300 darab hirdetés és száz pr-cikk közzététele. Az ajánlattevőknek az ügynökségi jutalékra kellett százalékos ajánlatot adniuk, és az ajánlatkérő a legolcsóbbat kívánta elfogadni.
Az első - belföldi - részre 6 ajánlat érkezett. Az OMD Hungary Kft. 1,0667 százalék, egy három tagú konzorcium 0,18 százalék, míg a MindShare Kft. 3 százalék jutalékért vállalta a munkát. Az ajánlatkérő az első két ajánlattevőtől indoklást kért a kirívóan alacsony árra. Az OMD Hungary Kft. a kapacitásfeleslegre, míg a konzorcium arra hivatkozott, hogy ez a munka nem köt le nagy kapacitást.
A tárgyaláson tovább estek a vállalási árak, az előbbi sorrendben: 0,15-0,1-0,75 százalék jutalék lett az ár. Miután a legalacsonyabb ajánlatot a konzorcium tette, a Magyar Turizmus Zrt. őt nyilvánította nyertesnek. A Közbeszerzési Döntőbizottsághoz a MindShare Kft. fordult, arra hivatkozva, hogy kirívóan alacsony a nyertes ajánlat.
A döntőbizottság megállapította, hogy amikor az ajánlatkérő a két kirívóan alacsony ajánlatot tett pályázótól magyarázatot kért az árra, nem kapott konkrét indoklást. Így azok érvénytelenek voltak, így jogos a nyolcmillió forintos bírság.
A másik határozat a tender külföldi részével kapcsolatos. Erre 3 jelentkező érkezett, de a második szakaszban már csak kettő adott be ajánlatot, a következő jutalékokkal: az első részben is szerepelt konzorcium 0,28 százalékkal, míg a McCann Erickson Kft. 6 százalékkal. Az ajánlatkérő most is magyarázatot kért a konzorciumtól a kirívóan alacsony árra, majd a tárgyalás után a következő jutalékok alakultak ki: a konzorcium végső ajánlata 0,17 százalék, míg a McCann Erickson Kft.-é változatlanul 6 százalék lett.
A Magyar Turizmus Zrt. eredménytelennek nyilvánította a közbeszerzés második - külföldi - részét, mivel "a szükséges fedezet nem áll a rendelkezésére". A döntőbizottsági tárgyaláson kiderült, hogy a teljes beszerzés értéke 1,5 milliárd forint, ebből 900 millió jut a második részre, de az ajánlatkérő ebből csak 3 százalékot kívánt ügynöki jutalékra fordítani. Ez viszont nem jelent meg a közbeszerzés dokumentumaiban, így arra nem alapozhatta döntését az ajánlatkérő. Így a bírság négymillió forint lett.
