Kemény kritikát kapott az APEH a főinformatikusok találkozóján

Nem kímélte az APEH-ot Lakatos Péter

Springel János (T-Systems) az elektronikus számlázás regényes magyarországi történetébe engedett bepillantást, dr. Sylvester Nóra (Nemzeti Hírközlési Hatóság, Informatikai Szabályozási Igazgatóság) pedig az informatika szabályozásáról szólt a szabályozói oldal szemszögéből. A képet dr. Lakatos Péter, a Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda vezető partnere tette élesebbé, aki az e-kormányzat és az e-demokrácia magyarországi fejlődését elemezte.

Döntő lehet a bizalom

A szakember az e-kormányzat hazai fejlettségi szintjével kapcsolatban elmondta: bár sok pozitív dolog történt, nemzetközi összehasonlításban valószínűleg sok országtól el vagyunk maradva. "Megérteni és artikulálni kell az igényeket, kielégítésüket pedig szabályozókkal kell segíteni. A döntő kérdés az, hogy az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos bizalom kialakul-e, és ha igen, milyen tempóban" - tette hozzá.

Bár több előadásban is elhangzott, hogy a jogalkotók nem akarnak rossz szabályokat hozni, arról is szó esett, hogy az egyes részérdekek képviseletét - a törvényes lobbizási keretek között - el is várják a törvények előkészítésekor. Felmerül azonban annak a veszélye, hogy egyes érdekkörök (például azok a technológiai szállítók és szolgáltatók, amelyek nagy lobbierővel rendelkeznek) olyan jogszabályok megalkotását szorgalmazhatják vagy éppen érhetik el, amelyek nem járulnak hozzá a kitűzött társadalmi cél eléréséhez.

"A lobbizásnak létezik intézményesített, profi formája, és van korrupt változata. Nem hiszem, hogy az elektronikus kereskedelem, az elektronikus ügyintézés vagy például az elektronikus számlázás terjedését a lobbizás akadályozná. A fő feladat a megfelelő igények megfogása, megértése és a bizalom kialakítása" - emelte ki Lakatos Péter.

Az elektronikus ügyintézés, az elektronikus kormányzat egyik legfőbb centruma - mind a vállalatok, mind a lakosság szempontjából - jelenleg az APEH, így a szervezetnek óriási a felelőssége a bizalom kialakulásában.

Csobán Gyula koccint Jungbauer Józseffel, a VISZ elnökével

A szakember elismerte, hogy az APEH az elektronikus ügyintézés bevezetésével és kötelezővé tételével - akarva, akaratlanul - hozzájárult a fejlődéshez, s kielégítette az állam által megfogalmazott valós igényt, hogy szedje be jobban az adót. Azt sem vonta kétségbe, hogy az elektronikus adóbevallás, járulékfizetés kötelezővé tétele nagyon pozitív lépés a vállalkozók számára.

A szervezet jogi értelemben vett viselkedését azonban már kritikával illette. Kifogásolta például azt a szerinte általános APEH-gyakorlatot, hogy a szervezet saját állásfoglalása sem kötelező önmagára nézve egy későbbi ellenőrzés során.

Lakatos arra is felhívta a figyelmet, hogy a szervezet - amint ezt a többi előadó is megfogalmazta - nagyban hátráltatja a bizalom kialakulását.

"Amíg időben szinte határok nélkül lehet kérni dokumentációt egy adózást érintő ügylet utólagos ellenőrzéséhez (aminek egyébként lehet fontos oka), addig egy vállalkozás részére ésszerűtlen és csak többletterhet, -költséget és -eljárást okoz például az elektronikus számla alkalmazása. Így ugyanis nincs papíralapú dokumentum, amely hozzáfűzhető az aktához, s amely az adózási cselekmény alapja. Vagyis amíg a háttérdokumentumokat korlátok nélkül be lehet kérni - erre ezernyi példát hozhatunk az adómegállapítási ügyek bírósági felülvizsgálatából -, addig a bizalom nem alakulhat ki" - érvelt a szakértő.