Kezes bárányként kezdi a legtöbb pszichopata főnök

A pszichopata vonásokat felmutató vezetők nagy része a kezdet kezdetén megértő, pragmatikus felfogású főnöknek mutatkozik. Ez azonban csak látszat: az együttérzést mutató ábrázat egy jól begyakorolt színjáték része. Az ilyen vezető angyalarccal, a legnagyobb jóindulatot tettetve képes mások számára megsemmesítő döntéseket hozni.

Ellenük a legjobb védekezési mód, hogy a dolgozó a kapcsolat kezdetén megérzéseire hagyatkozik, s nem engedi, hogy felettese - bizalmába férkőzve - később nehezen gyógyítható sebeket okozzon neki, mondta el a Der Standardnak adott interjújában Rotraud Perner, topmenedzserekre specializálódott személyzeti tanácsadó.



A pszichopata főnök lelki betegségben szenved, amelyek hátterében fel nem dolgozott sérelmek, elfojtott problémák állnak. A betegség sokféle formában felszínre törhet: egyes vezetők hallgatagon, csendben végeznek ámokfutást kollégáik körében, mások agresszív, nagyon is tetten érhető módon viszik véghez ugyanezt.

Perner szerint nem véletlen, hogy a lesújtó eredménnyel záruló felmérés az USA-ról szól: míg ott ugyanis továbbra is a magányos, tűzön-vízen keresztül érvényesülni képes vezetőt tekintik követendő példának, addig az európai vállalati kultúra inkább a humánus értékekkel felvértezett, empatikus főnököket becsüli jobban.

A pszichopata vezető természetesen nem csak nehéz gyerekkorának köszönheti szadista hajlamait: az irreális teljesítménybeli elvárások, illetve az önvizsgálat elmaradása mind hozzájárulhatnak a természetellenes magatartás és vezetési stílus munkahelyi megjelenéséhez.

Bár a dolgozókat érintő súlyos intézkedések, így például az elbocsátások önmagukban még nem etikátlanok, a pszichopata vezetők ezeket nem megfelelő formában és módon hajtják végre: egyesek kifejezetten élvezik az ilyen szituációt, és önfeledten vetik magukat a mindennapos, késhegyre menő küzdelembe.

(Menedzsment Fórum)