Megvannak a tervek
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter jegyzi azt a törvényjavaslatot, melyet hétfőn nyújtottak be a parlament elé "a megváltozott munkaképességű emberek ellátásairól". A rokkantnyugdíjak felülvizsgálatával régóta adós volt a kormány, hiszen még tavasszal a Széll Kálmán Tervben szerepelt ez az intézkedés, azonban október közepén kiderült, hogy még kormánydöntés sincs az ügyben, holott az eredeti tervek szerint júliustól vizsgálták volna felül a rokkantellátásokat.
Most végre megszületett a törvényjavaslat, melynek értelmében a jövőben kétféle ellátás lesz: egyrészt rehabilitációs ellátásban részesülhetnek azok, akiknek a foglalkoztatása helyreállítható, a súlyosan egészségkárosodott személyek pedig rokkantsági ellátást kapnának. A legfontosabb különbség az lesz, hogy a rehabilitációs járadékot alapesetben legfeljebb három évre lehet majd megállapítani, illetve emellett az ellátás mellett akár közmunkára is kötelezhetik az érintetteket.
A törvényjavaslat értelmében a megváltozott munkaképességű személyek ellátására az lesz jogosult, akinek egészségi állapota az egészségesekhez képest 60 százalékos vagy kisebb mértékű. A megváltozott munkaképességűek ellátása mindkét juttatást (rehabilitációs és rokkantsági ellátás) magában foglalja. A jelenlegi rendszerből átlépők közül tehát csak azok lesznek jogosultak az új ellátástípusokra, akik legalább 40 százalékban rokkantak.
Az új rokkantság megállapításakor azt is figyelembe veszik, hogy a kérelem benyújtása előtti öt évben az érintettnek legalább 1095 napig biztosított jogviszonya volt-e, illetve a kérelem időpontjában nem végez-e keresőtevékenységet, illetve nem részesül rendszeres pénzellátásban.
Mik lesznek az új kategóriák?
A törvényjavaslat szerint a jövőben a rehabilitációs hatóság állapítja meg, hogy egy kérvényező melyik kategóriába kerül. Alapesetben két nagy csoport lesz: a rehabilitálható, illetve a rehabilitációra nem javasolt személyek. Előbbiek esetében rehabilitációs, utóbbiaknál pedig rokkantsági ellátást kell megállapítani, akinek pedig kevesebb mint öt éve van az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, az automatikusan a rokkantsági ellátásban részesül majd. A törvényjavaslat a rehabilitációs ellátáson belül is több kategóriát határoz meg attól függően, hogy mennyire tartós a foglalkoztatáshoz szükséges rehabilitációs igény.
Azok, akik rehabilitációs szolgáltatásokra és pénzbeli támogatásra lesznek jogosultak, kötelesek lesznek együttműködni a szakhatóságokkal, meghatározott időközönként meg kell jelenniük a hatóság előtt, aktívan munkát kell keresniük, illetve a felajánlott rehabilitációs szolgáltatást és képzést kötelesek elfogadni, közmunkaprogramban részt venni, illetve a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni.
A rehabilitációs ellátás legfeljebb három évre lesz megállapítható, a keresőtevékenység és a közmunka idejére fel kell függeszteni. A törvényjavaslat értelmében a rehabilitációs ellátás csak a keresőképtelenség időtartamával lesz meghosszabbítható, egyéb esetben a hároméves időtartam végén lejár. Ugyanakkor a korábban figyelembe nem vett vagy azóta bekövetkezett egészségromlás függvényében akár újra meg lehet állapítani három évre az ellátást.
Mennyi pénzre számíthatnak az érintettek?
A rehabilitációs eljárás havi összege azok esetében, akiknek a foglalkoztatása rehabilitációval helyreállítható, a korábbi havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30, legfeljebb pedig 40 százaléka lesz. Ennek alapján legalább 27 600, legfeljebb pedig 36 800 forintra számíthatnak majd ezek az emberek a jövő évre tervezett 92 ezer forintos minimálbér függvényében.
Aki tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel, az a korábbi átlagjövedelme 45 százalékára, de legalább a minimálbér 40, legfeljebb pedig 50 százalékára lehet majd jogosult. Vagyis ők 36 800 és 46 000 forint közötti összegre lehetnek jogosultak, ha a parlament is megszavazza a törvényjavaslatot. A rehabilitációs ellátást januártól minden évben a nyugdíjjal azonos szabályok szerint kell emelni, vagyis évente az átlagos inflációnak megfelelő mértékben.
A rokkantsági ellátás összege abban az esetben, ha a foglalkoztatás rehabilitációval helyreállítható, de egyéb körülmények miatt nem javasolt a rehabilitáció, a havi átlagbér 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30, legfeljebb 45 százaléka. Akkor, ha az illető tartós foglakoztatási rehabilitációt igényel, de az egyéb körülmények miatt nem javasolt a rehabilitációja, a havi átlagjövedelem 60 százaléka illeti meg, ami legalább a minimálbér 45, legfeljebb 150 százaléka. Akkor ha kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, a havi átlagjövedelem 65 százaléka, legalább a minimálbér 50, legfeljebb 150 százaléka. Ha az egészségkárosodása jelentős, önellátásra nem vagy csak segítséggel képes az érintett, akkor a havi átlagjövedelem 70 százaléka, a minimálbér legalább 55, legfeljebb 150 százaléka illeti meg. A javaslat értelmében a rokkantsági ellátást is a nyugdíjnak megfelelően kell majd emelni.
A javaslat értelmében azoknak a munkaadóknak, akik legalább 25 főt foglalkoztatnak és a megváltozott munkaképességűek aránya ezen belül nem éri el az 5 százalékot, rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni. Ez minden szükséges megváltozott munkaképességű foglalkoztatása után évi 964 500 forint lenne. Vagyis egy 60 fős cégnél például, ahol három megváltozott munkaképességűt kellene foglalkoztatni, akár 2,9 millió forint is lehet az összeg. Erre év közben negyedévente előleget kell fizetni, ami az adott negyedév adatai szerint számított éves hozzájárulás 25 százaléka.
A javaslat értelmében a jelenleg III. kategóriás rokkantsági ellátásban vagy rendszeres szociális segélyben részesülők januártól automatikusa rehabilitációs ellátást kapnak. Ők március 31-ig kérhetik komplex minősítésüket az új szabályok szerint, ellenkező esetben az ellátás folyósítását május elsejétől felfüggesztik. Esetükben a felülvizsgálat után a rehabilitációs járadék a közfoglalkoztatási minimálbér 50 százaléka lenne, ha rehabilitációval helyreállítható a foglalkoztatás, ha pedig tartós rehabilitációt igényel a foglalkoztatása, akkor a közmunkás minimálbér összegével megegyező összeget kapna. Ha ismét rokkantsági ellátást állapítanak meg, akkor annak összege megegyezne az előtte folyósított összeggel. A korábban közölt tervek szerint a közfoglalkoztatási minimálbér 57 ezer forint lenne havonta 2012-től.
220 ezer embert érinthet
A harmadik kategóriába tartozó rokkantak száma 2010 végén 220 ezer volt a hivatalos kimutatások szerint, korábban a kormány abban bízott, hogy közülük akár százezer ember is visszaterelhető lesz a munkaerőpiacra. A Széll Kálmán Tervben ettől jövőre 88, 2013-ban pedig 117 milliárd forintos megtakarítást remélt a kormány.
Ugyanakkor ahogy az mfor.hu már korábban rávilágított: a jövő évi költségvetés tervezetében egyelőre nem szerepel a megtakarítás. Míg az idei büdzsé 237,4 milliárd forintot költ a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok ellátására, a 2012-es tervekben ez az összeg 284,4 milliárd forintra emelkedik. A különbség, hogy jövőre ezt már nem a Nyugdíjbiztosítási, hanem az Egészségbiztosítási Alapból fedezik. Vagyis egyelőre a kormány sem számít arra, hogy tömegesen sikerülne újra munkára fognia a jelenlegi rokkantnyugdíjasokat, de persze a költségvetés végleges verziójáig ez az összeg még változhat.
Beke Károly
mfor.hu
