Szórólapozás, csomagolás, adatrögzítés, árufeltöltés, anyagmozgatás, hoszteszszolgáltatás – elsősorban ezekben a munkakörökben „szívják” el a diákok a lehetőséget a pályakezdők, a hátrányos helyzetűek, a tartósan munka nélkül lévők elől, mivel főleg ilyen feladatokra alkalmazzák őket.
A diákmunkásokat emellett komoly joghátrány is éri, például kevesebb bért kapnak, mint ha munkaerő-kölcsönzés keretén belül dolgoznának. Az elemzés egyértelműen rámutatott, hogy a kölcsönzés mint foglalkoztatási forma szinte teljesen ismeretlen a középiskolások és a felsőoktatásban tanulók körében, vagyis „kizárásos alapon” diákszövetkezetekhez fordulnak, ha dolgozni akarnak, még akkor is, ha kölcsönzés keretén belül nagyobb jogbiztonságban és rendezettebb körülmények között helyezkedhetnének el.
Az iskolaszövetkezetek egy része kihasználja a fiatalok tudatlanságát, s nem ritka, hogy később kapnak fizetést, mint ahogy járna. A dolgozó diákok fele panaszkodott erre, egyötödük pedig jelezte, hogy a diákszövetkezettől kevesebbet kapott a kialkudott bérnél, s ugyanennyien mondták, hogy a munkaidő hosszabb volt, mint amiben előzetesen megállapodtak. Egytizedük azzal szembesült, hogy nem is olyan feladatot végeztettek velük, mint amelyre eredetileg szerződtek - cikkez a Világgazdaság.
