Egybecsengő vélemények szerint mindenekelőtt a közbeszerzési gyakorlaton kellene változtatni, hiszen ma a projekteket elsősorban azok nyerik el, akik a legalacsonyabb árajánlattal – gyakran olyannal, amely még az önköltséget sem éri el – jelentkeznek. Így nemritkán az állami és önkormányzati beruházások esetében is megjelenik az alvállalkozói szinteken a fekete- és a szürkegazdaság.
A szaktárcánál már javában folynak a minimális vállalási ár bevezetésével kapcsolatos munkálatok, létrehozták az úgynevezett építésgazdasági munkacsoportot. Ennek feladata a vállalkozói körbetartozások mérséklését célzó jogszabályok – köztük a közbeszerzési törvény – módosításának előkészítése, illetve koordinációja. A testület idei első félévi fő feladata, hogy tisztázza az irreálisan alacsony (kirívó vagy kockázatos) ár fogalmát, mégpedig szakmai konszenzussal.
Számos szakmai szervezettel megpróbálják egyeztetni, hogy mi minősül ennek, s milyen munkáknál mekkora árajánlat tekinthető valóságosnak, vagyis olyannak, amely tükrözi a mögötte megtestesülő munka tényleges értékét. A munkacsoport ülésein közigazgatási szervezetek is részt vesznek, az igazságügyi tárca és a közbeszerzési tanács is képviselteti magát.
Az egyik legnagyobb szakmai szervezet, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ágazati helyzetértékelésében megfogalmazott javaslat szerint az építési közbeszerzési eljárásokban kötelezővé kellene tenni az egyes építményfajták és jellegzetes építési feladatok átlagosított egységárrendszerét, úgynevezett mérnökárát. Ugyancsak szakmai követelés, hogy törvényben deklarálják: a minimális rezsiórabért el nem érő vállalkozói ár – mivel nem tartalmazza az adót és a bérjárulékokat – tisztességtelennek minősül. Az ezt alkalmazó vállalkozót pedig ki kell zárni a közbeszerzésekből, számol be a Világgazdaság.
