Az Európai Parlament és a Tanács irányelvi változásának megfelelően új szabályokkal bővült a Munka Törvénykönyve. Az irányelv módosításának célja, hogy új és erősebb eszközöket biztosítson az EU-n belül mozgó munkavállalók javadalmazásával és munkafeltételeivel kapcsolatos tisztességtelen gyakorlatok megelőzésére, ellenőrzésére és szankcionálására.
Az új szabályok szerint a belföldi fogadó cég köteles a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötését megelőzően írásban tájékoztatni a munkavállalót kiküldő külföldi munkáltatót a magyar Munka Törvénykönyve szerint a kiküldöttekre vonatkozó alapfeltételekről. Az alapfeltételek közé tartozik, többek között, a legrövidebb pihenőidő és a leghosszabb munkaidő mértéke, fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke, legalacsonyabb munkabér, valamint a munkavédelmi feltételekre és az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok. Ezeket akkor is alkalmazni kell, ha a külföldi vállalat által a magyar céghez kiküldött munkavállaló ideiglenesen dolgozik a magyar munkáltatónál.
A fogadó magyar foglalkoztatónak biztosítania kell, hogy a külföldről kiküldött munkavállalók munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata, munkaidő-nyilvántartása, valamint a munkabér kifizetésére vonatkozó iratainak papíralapú vagy elektronikus másolata kiküldetésük teljes időtartama alatt a munkavégzés helyén, valamint a munkavégzés befejezése után még 3 évig a cég székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen.
A fenti tájékoztatási kötelezettségét elmulasztó belföldi cég készfizető kezesként felel, ha a külföldi munkáltató nem tartja be a minimum munkakövetelményeket és a munkavállalónak ezzel kapcsolatosan követelése keletkezik. Ezen felül a hatóság akár munkaügyi bírságot is kiszabhat a fogadó magyar cégre. Amennyiben a magyar cég tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a munkavállaló foglalkoztatása során a külföldi munkáltató munkabér és járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a munkabér és járulékai megfizetéséért.
Ezek a legőrültebb munkák
Az új szabályok értelmében a külföldi munkáltatót is kötelezettségek terhelik. A munkavállalót Magyarországra kiküldő vállalkozás köteles a szolgáltatásnyújtást legkésőbb annak megkezdésekor bejelenteni és adatot szolgáltatni a munkaügyi felügyelőségnek a külföldi cégről a kiküldött munkavállaló által végzendő tevékenységről, valamint a magyarországi munkavégzés legfőbb feltételeiről. Továbbá, a külföldi munkáltató köteles kijelölni egy olyan személyt, aki a magyar munkaügyi hatósággal való kapcsolattartásért, valamint a kiküldetésben lévő munkavállalója munkaügyi dokumentumai küldéséért és átvételéért felelős. A külföldi vállalat a kapcsolattartó személyéről az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen köteles tájékoztatni a munkaügyi hatóságot.
A hatálybalépéskor már Magyarországon foglalkoztatott munkavállalók esetében az adatszolgáltatást 2016. augusztus 31-ig kellett megtenni, a hatálybalépést követően Magyarországra érkezett munkavállalók tekintetében pedig már a hatálybalépéskor fennáll ez a kötelezettség. A mulasztó külföldi céggel szemben a hatóság munkaügyi bírságot szabhat ki.
A Munka Törvénykönyvén kívül jelentősen módosult a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény is. 2016. július 8-tól a törvény hatálya kiterjed azon külföldi vállalatokra is, akik határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót küldenek Magyarországra. Ez azt jelenti, hogy a magyar munkaügyi hatóságok a külföldi munkáltatót akár bírsággal is sújthatják a magyar munkajogi szabályokban meghatározott kötelezettségeik elmulasztása esetén. Újdonság az is, hogy a kiküldetésért felelős nemzeti hatóságok a kiküldetéssel kapcsolatos kötelezettségek végrehajtása, ellenőrzése és a szabályok betartatásának érdekében együttműködnek egymással, így a külföldi cégre kirótt bírság behajtása is hatékonyabb lesz. A külföldi munkáltatók esetében elsősorban az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban honos és magyar vállalatokhoz munkavállalót kiküldő cégekre terjed ki az új szabályozás hatálya.
Amennyiben magyar cégek küldenek ki munkavállalókat más EGT tagállamba, akkor a magyar cégekre is a fentiekhez hasonló adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségek vonatkozhatnak, hiszen a 2014/67/EU irányelv értelmében a tagállamoknak ugyanezeket a kötelezettségeket implementálniuk kellett a nemzeti jogukba. Azonban az is előfordulhat, hogy a tényleges munkavégzés helye szerinti EGT állam szigorúbban implementálta az irányelvet, így ott szigorúbb szabályoknak kell megfelelni. Az új szabályok tehát komoly adminisztrációs terhet jelenthetnek munkavállalókat más EGT államba kiküldő magyar cégeknek is, azonban a jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése a nemzeti munkaügyi hatóságok szorosabb együttműködésére tekintettel viszonylag egyszerű lesz. A jogsértés komoly bírságot eredményezhet, az adott nemzeti jogszabályok függvényében.
"Továbbra sem egyértelmű, hogy a jogszabály szerint ki minősül külföldi munkáltatónak. A munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény kifejezett utalást tartalmaz arra, hogy külföldi munkáltató alatt EGT-államban honos és magyar cégnek szolgáltatási nyújtó munkáltatót kell érteni. Mind a szövegezés, mind az adatszolgáltatási adatlap szerint is úgy értelmezhető, hogy a bejelentési, és adatszolgáltatási kötelezettség tulajdonképp az EGT-államban honos munkáltatókat érinti. Azonban a Munka Törvénykönyve nem tartalmaz olyan utalást, amely szerint csak az EGT tagállamban honos cégekre kell alkalmazni az új jogszabályt, hiszen csak külföldi munkáltatóról és jogosultról beszél" – hangsúlyozta dr. Ganzenmüller-Nagy Éva, a Baker&McKenzie szakértője.
mfor.hu
