A munkatevékenység motivációja kapcsán elengedhetetlen érinteni a halogatás témakörét, amikor cégvezetőként azt tapasztaljuk, hogy munkavállalóink a kellemetlennek tekintett feladatokat igyekeznek elodázni. A halogatást körüljárva valójában annak a kérdésnek a megválaszolását jelenti, hogy mi motiválja dolgozóinkat arra, hogy egy-egy fontos feladatot elvégezze, vagy éppen ellenkezőleg, ne csináljanak meg.
Látnunk kell, hogy egy célra irányuló viselkedésnek kétféle mozgatórugója lehet. Optimális esetben a cél, a siker elérése a jutalomhoz kapcsolódik, vagyis a végső cél a kellemes élmény elérése. A másik esetben viszont a kudarc játszik döntő fontosságú szerepet, tehát munkavállalóin azért halogatnak bizonyos feladatokat, mert félnek a lehetséges kudarcoktól.
A halogatás lehet egyszerűen személyiségvonás, de tekinthetjük folyamatként is. Egy biztos, hogy egy jellegzetes belső folyamatról van szó. Adott esetben, ami az egyik embernek halogatásnak tűnik, az a másik ember számára lehet egyfajta normális viselkedés. Minden munkavállalónál más és más feladat válthatja ki a halogatás taktikáját. Egy értékesítő esetében például a telefonhívásokkal történő ügyfélszerzés a cég számára. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a lelkiismeretesség az a személyiségvonás, amely a legszorosabb kapcsolatban áll a halogatással, és a kudarctól való félelem lesz az a motivációs tényező, mely halogatást fog eredményezni.
Ha a feladatokat nézzük, akkor e szerint a halogatásnak két formáját különíthetjük el. Az egyik formáját a halogatásnak az fogja kiváltani, hogy a munkavállaló azzal szembesül, hogy a megoldandó feladat túl bonyolult, túl összetett. A másik formája a halogatásnak azzal van összefüggésben, hogy az alkalmazottak nem találnak elegendő kihívást az adott tevékenységben. Ha a munkavállalók gyakran élnek a halogatás eszközével, akkor az, sajnos a cég számára jelentős károkkal járhat. Éppen ezért az alábbiakban néhány stratégiára hívnám fel a figyelmet, amellyel a halogatás elkerülhető.
Ha a munkavállaló egy számára túl komplex feladattal kerül szemben, és ezért választja a halogatás technikáját, akkor megnézhetjük, hogy melyek azok a részfeladatok, melyekben úgy érzi, hogy kudarcot vallhat. Egy értékesítőt, akinek a kommunikáció terén vannak hiányosságai, segíthetünk például azzal, hogy ezen képességeit fejlesztjük, így a későbbiekben nem fog számára nehézséget okozni egy telefonos vagy üzleti tárgyalás lebonyolítása.
Abban az esetben, ha az alkalmazottak számára egy feladat túl érdektelennek hat, és ez a halogatás forrása, akkor ezt könnyedén kiküszöbölhetjük azzal, ha lerövidítjük a határidőt. Cégvezetőként akkor tudjuk a legeredményesebben kezelni munkavállalóink halogatásra irányuló szándékát, ha felvázoljuk előttük, és érzékeltetjük, hogy az adott feladat elvégzése milyen pozitív következményekkel jár. Emellett nyugodtan kitérhetünk arra is, hogy a halogatás negatív oldalaira is.
A fentiekből is látszik, hogy a cég szempontjából is elengedhetetlenül fontos, hogy a halogatás, mint motivációs csapda ne legyen jelen. Ezért lényeges, hogy kihívást jelentő és világos, jól körülhatárolt célokat fogalmazzunk meg munkavállalóinkkal szemben.
Forrás: Salesjob
