A Bajnai-kormány előtti időszakban a hatóságok több-kevesebb sikert értek el a feketekereskedelem felszámolásában, ilyen volt a cigarettapiaci feketézők visszaszorítása vagy az élelmiszer-hamisítók nagyarányú lebuktatása. A feketepiac újbóli erőre kapását jelzi, hogy az áfabevételek növekedése jelentősen elmarad az optimálisan várt szinttől. A január-februári adatok szerint nagyjából 10 százalékkal nőttek az áfabevételek, holott a gazdasági visszaesést és a gyenge vásárlói kedvet összevetve az 5 százalékos áfakulcs növekedése hozzávetőleg 18-20 százalékos bevételnövekedést eredményezhetett volna. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az elmaradó áfabevételek jelentős része a feketekereskedelmet duzzasztja. Ma már az élelmiszerpiacon - szegmenstől függően - 20-30 százalékos arányú feketegazdaságról lehet beszélni - ez pedig nem kizárólag a kereskedelem, hanem a termelők problémája is. A 25 százalékos áfa az ipari méretekben gondolkodó, ám kicsinek számító termelőket előszeretettel taszítja a szürke zónába. Sokkal nagyobb probléma viszont - amelyre már maguk a termelők is felhívták a figyelmet -, hogy a közepes feldolgozók is gyakran fordulnak a számla nélkül "szolgáltató" beszállítókhoz, és nem ritka az sem, hogy a kész termék is "áfamentesen" jut az üzletek polcaira. Vámos szerint így lényegében a teljes élelmiszer-vertikumot átfogja a feketepiac.
Pedig az ellenőrzés közel sem bonyolult - véli Vámos. A hatóságoknak pontosan tudniuk kell, hogy az élelmiszer-termékpályán - a termelőtől a kereskedőig tartó úton - mely vonalak a legrizikósabbak. Ha ott stikli van, akkor a termékpályát érdemes végigvizsgálni. A hatóságoknak azzal is tisztában kell lenniük, hol vannak a legnagyobb elosztóhelyek, amelyek alkalmasak a feketézésre. A probléma az, hogy az élelmiszeriparban is ipari méretűvé vált az adóelkerülés, holott ez korábban nem volt jellemző az ágazatra. Ám a kifehérítési program miatt az adócsalásra létrejött vállalkozások által megtalált, kevésbé szem előtt levő csatornákat a megnövekedett áfa miatt egyre többen használják - azok is, akik korábban nem tették.
A ruházati kereskedelem a másik fertőzött értékesítési ágazat. Vámos szerint itt az élelmiszer-kereskedelemnél is nagyobb arányokról lehet beszélni. Jóllehet erről megoszlanak a vélemények - Szebenyi Miklós, az M3 Outlet ügyvezető igazgatója szerint a hipermarketek sok vevőt csábítottak el a kínai piacokról. A márkaképviseleteknek legfeljebb a zsákos, csomagtartóból értékesítő zugdílerek okoznak fejtörést, de csak egy-egy igazán felkapott felsőközép vagy prémium kategóriás brand esetében. Itt sem néhány tucat holmi behozataláról van már szó. Konténerekben érkeznek a gyaníthatóan lopott holmik. Erre abból következtetnek a szakértők, hogy az áru jellemzően negyed annyiba kerül, mint a kereskedőknél.
Vámos szerint a ruházati feketekereskedelem nem lett kisebb attól, hogy a józsefvárosi piacnak szemmel láthatóan kevesebb lett a vevője. A piac közelében lévő nagy elosztók az utóbbi 4-5 évben alakult számtalan, lényegében legálisan működő ázsiai üzletet látják el gyakran nem tisztázott eredetű termékkel. De ezekből az elosztó központokból kerül áru a bevásárlóközpontokban működő, gyanú felett álló kereskedőkhöz is.
