Kutatásra sarkallhatja a cégeket az Audi-ügy

- Elindíthat-e egy harciasabb érdekérvényesítési gyakorlatot a nagyvállalatok körében, hogy az Audi határozott fellépésével elérte céljait? Várható-e, hogy más cégek is például fejlesztéseik áthelyezésének kilátásba helyezésével gyakorolnak nyomást a kormányra? Az Önök tapasztalatai szerint hogyan fogadják a multik az új adótörvényeket? Milyen reakciók várhatók részükről, elveszi-e a befektetési kedvüket?

Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője:

- Jövőbe mutató jó megoldásnak tartjuk, hogy a kormányzat nehéz pénzügyi helyzete ellenére épp a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó vállalatokat támogatja. A döntésből nem csak a külföldi vállalatok, hanem minden k+f-re költő cég profitál.

A megszorító intézkedések bevezetése - mint ahogy már elmondtuk - nem érinti kedvezően a cégeket. A vállalatok azonban látják, hogy szükség van a költségvezetés konszolidációjára, így megértik a csomag szükségességét. Hogy kit terheljenek az adóemelések, az mindig vita tárgya. De ha ezek a lépések elmaradnak, közép és hosszabb távon még nagyobb kockázatokkal szembesülnek a cégek.

Nem hinném, hogy egy-egy cég határozott fellépése eredményeképpen
megváltoznának a cégek érdekérvényesítő szokásai. Csak jó eredménye lehet annak, ha a vállalatok ésszerű és sokakat pozitívan érintő javaslatokkal állnak elő.

Fekete István, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke:

- A közhiedelemmel ellentétben nem az Audi volt az egyetlen olyan befektető, amely adókedvezményének csökkenése miatt kifogásolta a szolidaritási adót. Igaz talán - mint az egyik legnagyobb befektető - ez a cég tudta a leghangosabban megfogalmazni észrevételeit. Ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy az EU csatlakozásunkkor elvesztek volna ezek az adókedvezmények, ha a kormány és az érdekképviseletek nem "járják ki Brüsszelben az EU és az érintettek számára kölcsönösen elfogadható megoldást. Az Audi egyébként nem a közvetlen fejlesztései áthelyezésével "fenyegette" meg a kormányt, csupán azt mondta, hogy újragondolja középtávú fejlesztéseinek színhelyét, ha a kabinet nem talál megoldást.

Az érdekképviseletek (így a JVSz is) az egyedi kedvezmények nyújtása ellen emeltek szót, mert az egy végeláthatatlan folyamatot indított volna el. A kormány megtalálta a helyes megoldást a problémára, mellyel nemcsak a német cég, hanem elvben bármely vállalkozás élhet, és amely intenzívebb k+f tevékenységre ösztönöz. Most már csak azt kellene biztosítani, hogy a fejlesztések eredménye is itt maradjon.

Általában az a tapasztalatunk, hogy a nemzetközi vállalatok középtávú fejlesztési tervei nem módosultak: kivárásra rendezkedtek be, időt adtak a hazai gazdaságnak. Tehát, ha a kiigazítás tényleg csak átmenet és a nagy elosztó rendszerek fenntarthatóvá alakítása sikeres lesz, nem fognak nagyobb számban elköltözni Magyarországról.

Károlyi László, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a Legrand Zrt. vezérigazgatója:

- A kérdés nagyon aktuális, mivel a multinacionális cégeknek nagyon fontos a politikai, gazdasági stabilitás, illetve a kiszámíthatóság. Mind az értékesítések tervezése, mind a gyártási kapacitások fejlesztése több éves előrevetítéssel és mérlegeléssel készül, figyelembe véve a gazdaság alakulását, a várható trendeket. Emiatt a kijelölt pályától való eltérés nagymértékben módosíthatja az eredményeket, felboríthatja a folyamatok megbízhatóságát és ellehetetleníti a korrekt döntések meghozatalát.

Biztos vagyok benne, hogy más vállalatok is megpróbálnak fellépni
azért, hogy a belső tervezési folyamataikban megbízható és pontos
adatokra támaszkodhassanak. Ha nincs meg a stabilitás, akkor könnyen a megbízhatóbb országok felé fordulhat a figyelem.

Nagy Vajda Zsuzsa

Menedzsment Fórum