Építési engedélyekben Budapesten és a megyei jogú városokban közel háromszoros az éves növekmény, kisebb városokban az országos átlaggal megegyező, míg községekben „csupán” 80%-os. Megépített lakások számában jogállásonként 10% (községek) és 50% (megyei jogú városok) közötti az éves emelkedés üteme.
Bár a saját használatra, illetve családi házas formában épült ingatlanok száma is nőtt, a látványos megugrást az értékesítési céllal, többlakásos épületben épült lakások számában láthatjuk. „2017-ben, nagyjából 2010 óta, a legtöbb honfitársunk költözik majd új társasházi lakásba” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. „Az előző év a lakásépítők – és részben a vásárlók – számára jóval kedvezőbb piaci környezetet, látványos könnyítéseket hozott, amit a KSH által közölt mutatók ugrásszerű emelkedése is alátámaszt.” Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint 2016-ban, csak a fővárosban 350 új lakásprojekt értékesítése indult el 11 ezer új lakással. A lakásépítők a fővárosi peremkerületekben és a vidéki nagyvárosokban is aktivizálódtak, s az elmúlt évek visszafogott volumenei után újra több száz lakásos beruházások tervei jelentek meg.
A kiadott építési engedélyek száma majd' tízéves csúcson
„A következő években a tervasztal helyett egyre inkább a daruerdőké lehet a főszerep, hiszen a kereslet látványos tavalyi megugrását a kínálat csak nagyjából másfél év késéssel követi. A robbanást beindító 5%-os áfakulcs ugyanakkor jelen állapot szerint 2019 végéig van csak érvényben, így a nagyberuházások előkészítésére – belekalkulálva a tervezést, engedélyeztetést, vagy az esetleges telekvásárlást is – már csak szűk egy év marad” – mondja az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A jó telkekért és a vevők tömegéért egyre élesebb verseny folyik, ami hamar új hívószavakat generált építtetői oldalról. Egyre több projekt honlapján, illetve lakáshirdetésben látni például az „okosotthon” megjelölést, illetve a fűtési rendszernél a hőszivattyús, padló- és mennyezeti hőszabályozással kombinált technológiát.
mfor.hu
