Tarlós István főpolgármester és Győri Gyula, az NKH elnöke közös szerdai, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Kelet-Közép-Európában egyedül a budapesti 4-es metróvonalon alkalmaznak járművezető nélküli üzemet, de egész Európában alig található ilyen fejlettségű automata metróvonal, amelynek 99,96 százalék feletti a rendelkezésre állási szintje.
Az 4-es vonal végleges használatbavételi engedélyével Budapest egyik legjelentősebb közlekedési beruházása zárult le. A közlemény felidézi, hogy a metróvonal építése 2006-ban kezdődött és 2014. március 28-án vehette birtokba az utazóközönség. Hangsúlyozták, hogy a 2010-ben hivatalba lépő városvezetés a korábban kötött metrószerződések újratárgyalásával tízmilliárdokat szerzett vissza a városnak.
Így indult a 4-es metró
A 7,3 kilométeres, tíz állomást magában foglaló metró a budai végállomásáról, a kelenföldi vasútállomásról indulva a Bikás parknál, Újbuda-központnál, a Móricz Zsigmond körtéren, a Szent Gellért téren, a Fővám téren, a Kálvin téren, a Rákóczi téren és a II. János Pál pápa téren áll meg, a végállomása a pesti oldalon a Keleti pályaudvar.
A vonalra összesen 15 darab, egyenként négy kocsiból álló egylégterű metrószerelvény érkezett, automata vezérléssel. Vonatkísérő személyzet csupán az utasforgalmi próbaüzem idején - 2015 őszéig - tartózkodott a szerelvényeken, hamarosan a járművekben található vezetőfülkéket is elbontják.
MTI
