A köztulajdonban álló gazdasági társaságok munkavállalóinak személyi alapbére, valamint vezető tisztségviselőjének havi díjazása legfeljebb kétmillió forint lehet 2010. január 1-től. Az egyebek mellett ezt is tartalmazó szocialista törvényjavaslatot az Országgyűlés hétfőn 181 igen, 19 nem szavazattal, és 151 tartózkodással fogadta el, az indítványt csak a szocialisták támogatták.
A kormány egy szeptember 15-én hatályba lépett rendeletben szabályozta, hogy nyilvánosságra kell hozni minden olyan vezető tisztségviselő pénzbeli juttatásait, aki állami, önkormányzati többségi befolyással működő gazdasági társaságnál dolgozik, most ezt a rendeletet emelték törvényerőre. Jóri András adatvédelmi biztos korábban azt kifogásolta, hogy a rendelet nem határozza meg pontosan, milyen körre vonatkozik a közzétételi kötelezettség.
Az MSZP ezután törvényjavaslatot nyújtott be, amelyben úgy változik a hatályban lévő törvény a kormányrendelethez képest, hogy vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a vezető állású munkavállalók mellett az önállóan vagy másokkal együttesen cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört betöltő egyéb munkavállalók pénzbeli juttatásait kell nyilvánosságra hozni.
A szocialista törvényjavaslat szerint jövő évtől a köztulajdonban álló gazdasági társaság munkavállalójának személy személyi alapbére, valamint vezető tisztségviselőjének havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke tárgyévi összes keresete egy tizenkettedének az egynegyede lehet, amely jelenleg hozzávetőleg kétmillió forint.
Jövő évtől élne az a rendelkezés is, amely szerint a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál kötelező a felügyelőbizottság (fb) létrehozása, illetve, hogy zártkörűen működő részvénytársaságnál az igazgatóság (it) létszáma a társaság jelentőségétől, méretétől, működésének jellegétől függően legalább három és legfeljebb öt fő lehet, A nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű gazdasági társaság esetében legfeljebb hét fő lehet az igazgatóság, míg az fb létszáma három fő, kétszázmillió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű gazdasági társaság esetében legalább három, legfeljebb hat fő.
A jogszabálytervezet szerint az it elnökének megállapított díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, illetve az igazgatóság többi tagja esetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabér ötszörösét.
Az fb elnökének havi díjazása pedig nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér ötszörösét, illetve a felügyelőbizottság többi tagja esetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabér háromszorosát; díjazáson kívül az fb-tag más javadalmazásra nem jogosult.
Csak 2011. január 1-jétől lépne hatályba az a rendelkezés, amely kimondja: a köztulajdonban álló, kétszázmillió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű gazdasági társaság fb elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot.
A törvény hatályba lépése előtt kötött szerződések adatait első alakalommal 2010 március 31-ig kell közzétenni.
MTI/Menedzsment Fórum
