Az ITDH, a Corvinus Rt. és az Eximbank saját eszközeivel ugyanis támogatja a magyar vállalatok régiós szerepvállalását. Tavaly rekordösszegű hazai működőtőke áramlott ki az országból.
Továbbra is fontos cél a magyar működőtőke-export támogatása, ám az elmúlt időszakban -- más kormányzati prioritások miatt -- az ezt ösztönözni hivatott csomag nem készült el -- tudtuk meg a tárcafelelős Gazdasági Minisztériumnál. Folyik az előkészítő munka -- fogalmazott lapunknak Bobok György főosztályvezető.
Másfél éve került terítékre egy ilyen csomag elkészítésének terve. Első lépésként felmérték a vállalati igényeket, s elkészült egy elsődleges változat. Ám azóta a munka akadozni látszik, bár -- mint több forrásból megtudtuk -- a Külügyminisztériumnál készülő külgazdaság-stratégia részeként ezzel a kérdéskörrel is foglalkoznak.
Pedig úgy látszik, megnőtt a hazai vállalati kör befektetői étvágya. Tavaly rekordösszegű, 603 millió eurós magyar működőtőke-kiáramlást regisztráltak a statisztikák. Eddig példa nélküli volt, hogy a beáramlott külföldi működőtőke mintegy 28 százalékának megfelelő összeget helyeztek ki magyar vállalkozások.
Igaz, a rekord két nagy ügyletnek -- a Mol Rt. 262 millió dolláros szlovákiai kihelyezésének, illetve kisebb mértékben a Danubius Rt. 16,5 millió dolláros csehországi projektjének -- volt köszönhető. (Az idén is lesz legalább egy nagy tétel, a Matáv Rt. 297 millió eurós macedóniai ügylete.) Ha azonban levonjuk a Mol tavalyi szlovákiai befektetésének összegét a teljes magyar működőtőke-exportból, akkor már nem beszélhetünk rekordról. Azaz körülbelül ott tartunk, ahol az elmúlt években, dacára annak, hogy a felgyorsult gazdasági növekedésnek köszönhetően mára számos vállalat megerősödött, s gondolhat külföldi terjeszkedésre. A folyamat megy magától, véli a tőkeexport egyik hazai szereplőjének, a Corvinus Rt.-nek a vezérigazgatója. Várady Zoltán azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy ebben az államnak is szerepet kell vállalnia. Ezt a szerepet erősítenék a GM-nél készülő előterjesztésben felsorolt eszközök és módszerek. A tavaly elkészült (elő)dokumentum egyebek között a kedvezményes hitelhez, illetve kockázati tőkéhez jutást és az információáramoltatást nevesítette.
Az ösztönzőcsomag nem készült el, ám az előzetes tervekben felsorolt egyes elemei már működnek, illetve megerősödtek -- mondta a Világgazdaságnak Várady Zoltán. Megtörtént a Corvinus Rt. tőkeemelése, ami nagyobb mozgásteret biztosít az állami kockázati részvénytársaságnak, az Eximbank Rt. is elkezdett működtetni egy speciális konstrukciót, s az ITDH elkezdte kelet-közép-európai regionális irodahálózatának kiépítését, emlékeztetett. A Corvinus Rt. a január 31-i tőkeemelésnek köszönhetően már március első felében újabb külföldi kihelyezést tudott végrehajtani. Ezzel együtt a Corvinus eddig mintegy 4,5-5 millió dollár tulajdonrészt szerzett külföldön. Eddig ugyanis összesen kilenc külföldi cég felvásárlásában működött közre befektetéssel vagy kölcsönnel, összesen mintegy 2 millió dollárt helyezve ki, s ezzel további 2,5-3 milliónyi magyar befektetést generált. A kockázati tőketársaság kihelyezésének 55 százaléka romániai, 30 százaléka szlovákiai, a maradék 15 százaléka kínai ügylet formájában valósult meg.
Az Eximbank Rt. meglévő konstrukcióit fel lehet használni a magyar vállalkozások külföldi jelenlétének erősítésére is - hangsúlyozta Bánné Major Mária, a bank igazgatója, aki arról is beszámolt lapunknak, hogy már foglalkoznak speciális, kifejezetten a magyar tőkeexportot elősegíteni hivatott termékek előkészítésével is. E tevékenységet a Corvinus Rt.-vel össze kívánják hangolni. Addig is folyik a munka, s már tavaly megszületett az első ilyen jellegű hitel: egy Romániában magyar tőkerészesedéssel működő vegyes vállalat kapott egymillió dolláros forgóeszközhitelt. (A cég egyik tulajdonosa a Corvinus, amelynek többségi tulajdonosává vált a közelmúltban az Eximbank.) Vannak további, hasonló megkeresések az Eximbanknál: ha az egy-egy romániai és bulgáriai ügylet megvalósul, összesen 3,5 millió euró hitelt nyújtana a bank.
Az ITDH prioritásai közé szintén bekerült a magyar működőtőke-export támogatása, tudtuk meg az állami tulajdonú közhasznú társaságnál. Az eddigi eszközök és módszerek (köztük különféle rendezvények, partnerközvetítés, információáramoltatás) kiegészítésére szolgál, hogy a környező országokban regionális irodahálózatot hoznak létre. Ezek egyik feladata az adott ország privatizációs és más befektetési lehetőségeinek feltárása, az információk feldolgozása és eljuttatása lesz a potenciális magyar befektető vállalatokhoz. További cél például vegyes vállalatok alapítása. Szlovákiában (a Pozsonyban működő kereskedelmi szolgálati iroda mellett) Kassán és Losoncon vagy Rimaszombaton; Romániában (a bukaresti mellett) Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön, Jugoszláviában (a belgrádi mellett) Újvidéken és Szabadkán létesítenek ilyen képviseleti irodákat. Távlati terveik között szerepel ukrajnai és horvátországi képviseletek felállítása is.
Lendületet kaphat a tőkekivitel
A Gazdasági Minisztérium máig nem készítette el a magyar működőtőke-exportot ösztönözni hivatott csomagot, ám egyes elemei már funkcionálnak a gyakorlatban.