Az MNB munkatársainak - Hidasi Balázs-Plajner Ádám-Pulai György - a kétféle finanszírozást összehasonlító tanulmányából az is kiderül: 2013 nyarán, az nhp első szakaszában 700 milliárd forintnyi hitel került a kkv-khoz.
Megjegyzik, jóllehet ennek nagyobb hányada hitelkiváltás volt, ami amellett, hogy a korábban felvett hitelekhez kapcsolódó terhek enyhítésében jelentett elsősorban segítséget a kkv-knak, a bankok közötti verseny élénkítésével hozzájárult a hitelfeltételek későbbi javulásához, közel 200 milliárd forint került folyósításra közvetlenül a kkv-k beruházásainak megvalósításához.
A program 2013 októberében indult második szakaszában eddig kötött összes hitelszerződés volumene elérte a 900 milliárd forintot, amelyből mintegy 510 milliárd forint közvetlenül beruházási célokat szolgált, ráadásul az átlagos hitelméret csökkenésével összhangban egyre több kisebb vállalkozás jut hitelhez. A program két szakaszában összesen több mint 24000 vállalkozás jutott finanszírozáshoz mintegy 1600 milliárd forint összegben.
A tanulmány szerint míg a program kihasználtsága a szakasz indulását követően - 2013 végén és 2014 elején - lassan emelkedett, 2014 őszén már 60 milliárd forint közelében volt a havonta jelentett szerződések volumene. A szerződéskötési időszak egy évvel, 2015 végére való meghosszabbítását követően hasonló tendencia volt megfigyelhető az idei év első felében is.
Ugyanakkor 2015 első felében minden hónapban magasabb volt az MNB-hez benyújtott szerződések volumene a tavalyi év azonos hónapjához képest, július végéig összesen 34 milliárd forinttal nagyobb összegről nyújtottak be adatszolgáltatást a hitelintézetek, mint 2014 első hét hónapjában. Az összes második szakasz keretében megkötött szerződés összege augusztus első felében elérte a 900 milliárd forintot, a jelenlegi keretösszeg 90 százalékát.
Az elmúlt két évben az európai uniós támogatások felhasználása a 2007-13-as költségvetési ciklushoz kapcsolódó 2015 végi határidő közeledtével felgyorsult. Az operatív programok keretében mostanáig – részben nemzeti társfinanszírozással – megítélt mintegy 9900 milliárd forintnyi támogatásból 1500 milliárd forint kapcsolódik közvetlenül vállalkozásfejlesztéshez, ami főként technológiai fejlesztéseket, K+F+I tevékenységet, az üzleti környezet fejlesztését és regionális gazdaságfejlesztést foglal magában. A támogatásban részesült kkv-k közül a 10 fő felettiek száma 6700 körülire tehető, amelyek mintegy 445 milliárd forintnyi forráshoz jutottak - írták.
A kétféle forrás összehasonlításánál megállapítják: az NHP második szakasza és az EU-s források keretében kifejezetten kkv-khoz eljutott finanszírozás ágazati megoszlása érdemi eltérést mutat. Az nhp-s források felhasználása valamivel kiegyenlítettebb volt, jóllehet a hitelek legnagyobb része három ágazatba irányult: a mezőgazdaságba, a kereskedelembe és a feldolgozóiparba. A kkv-knak nyújtott EU-s támogatások között a feldolgozóipar részesedése kiemelkedő, 40 százalék feletti, ami az nhp-ban megfigyelhetőnek mintegy kétszerese, míg a második helyen álló kereskedelem részesedése már csak 15 százalék körüli.
A következő, 2014-20-as ciklusban további jelentős változások várhatók a kkv-k számára elérhető források tekintetében, amelyekkel mind a támogatások elosztása, mind a felhasználás hatékonysága javulhat. A kormányzat tervei szerint a következő ciklusban rendelkezésre álló uniós és hazai költségvetésből származó fejlesztési források mintegy 60 százalékát, azaz az előző időszakhoz képest jóval nagyobb részét fogják közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítani. Fontos különbség, hogy az új ciklusban a korábbihoz képest nagyobb súlyt kapnak a visszatérítendő támogatások, a vállalkozásoknak így arra kell felkészülniük, hogy beruházásaiknak ki kell tudniuk termelni a hitel visszafizetését is.
Jelzik azt is, hogy év végéig van lehetőség hitelszerződést kötni az nhp keretében, jóllehet az egyes hitelrészeket ezt követően is le lehet hívni. A monetáris tanács ősszel dönthet a program esetleges folytatásáról vagy átalakításáról.
MTI
