Négy kategóriában osztott díjat a Magyar Adományozói Fórum (MAF), amely hazánkban első alkalommal rangsorolta a legadakozóbb vállalatokat. Az adományok összértékét tekintve egy top 10-es listát is összeállítottak a készítők, melynek tanúsága szerint a tavalyi adományok értéke mintegy 1,664 milliárd forint volt.
A kategórianyertesek közül egy, a Coca-Cola Beverages (Magyarország) Kft. a Top 10-es rangsorba fel sem került. A vállalat a 10. helyezett 55 millió forintos adományához képest "mindössze" 42,6 millió forintot fordított jótékony célra. Az összeg viszont ahhoz elég volt, hogy a társaság a "2005-ben az adózás előtti eredmény százalékos arányában mérve a legtöbb adományt nyújtó vállalat" kategória győztese legyen. Esetükben az adózás előtti eredmény 12,95 százaléka volt adomány.
A többi díjazott már korábban is sűrűn szerepelt a "köztudatos vállalatok" között. A lista első helyezettje és egyúttal a "2005-ben összértékben a legtöbb adományt nyújtó vállalat" kategória győztese a MOL Rt. lett, míg a nettó árbevétel százalékos arányában mért legtöbb adományt nyújtó társaság címet az Ericsson Magyarország Kft érdemelte ki. A legtöbb természetbeni adományt tavaly az Alcoa-Köfém Kft. adta.
Az állam kimaradt
A szervezők a Guardian (Top 100 Giving List) és a Forbes (Top 10 of Giving Companies) magazin mintájára készített adományozói listával hagyományt szeretnének teremteni. A térség több országában már bevett gyakorlat a díj kiosztása, a Cseh Donor Fórum például már 2003 óta értékeli a vállalatokat. Az idei esztendő legnagyobb adományozója a CEZ volt, amely 25 millió eurót fordított jótékony célra 2005-ben.
Ahogy a sűrű programú konferencia több előadásából is kiderült, nincs könnyű dolga annak a vállalatnak, amely CSR-elemeket is be szeretne építeni mindennapjaiba. Szondi György, a Leeds Business School egyetemi docense előadásában kifejtette: Kelet-Európában sokszor a CSR kimerül az adományozásban vagy a szponzorálásban. Egyébként ez utóbbit a MAF be sem számította a lista összeállításakor. Az is probléma, hogy régiónkban kezdetlegesek a közösségi kapcsolatok. A civil szervezetek erősödtek ugyan, de fejlettségi szintjük még mindig messze elmarad a nyugat-európaitól.
Csak az támadható, aki tesz
Szondi szerint a vállalatok sok esetben nem vagy rosszul kommunikálják a CSR-t. Ebben a média sincs segítségükre, amely sokszor félreértelmezi a felelős vállalati tevékenységet. "A legaktívabb cégeket kritizálják leginkább, eközben a kevésbé aktívakat alig éri kritika" - érzékeltette a visszásságot a docens.
Hasonló problémákat fogalmazott meg a régióval kapcsolatban Hardi Péter, a CEU Business School professzora, a kanadai nemzetközi Fenntartható Fejlődés Intézet főtanácsadója is. A professzor Szondi Györgyhöz hasonlóan kutatásokat végzett a régióban, s véleménye szerint a CSR-politika létrehozásának és megvalósításának egyik legfőbb akadálya a kulturális közeg ismeretének hiánya. A multinacionális cégek sok országban olyan irányelveket próbálnak meghonosítani, amelyek annak uralkodó üzleti kultúrájában, az átláthatatlan gazdaságban nem működőképesek.
Istvánko Viktória
