Romániában május 1-től vezették be az átalányadót, amelyet a veszteséges vagy nagyon csekély nyereséget elkönyvelő vállalatok is fizetnek majd, mégpedig éves forgalmuk alapján.
Bagoly Miklós, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalatok Egyesületének (ASIMCOV) elnöke elmondta, hogy a Magyarországi Üzletemberek Romániai Egyesülete az átalányadó ellen tiltakozó dokumentumot állított össze, és azt eljuttatta a román kormánynak. A tiltakozáshoz csatlakozott az ASIMCOV, a Kolozsvári Magyar Vállalkozók Egyesülete (Euréka), valamint a Temesvári Egyetemi Oktatók és Kutatók Szervezete (Techné), írta pénteki számában a Krónika című erdélyi napilap.
A cégek egyre nehezebb helyzetben vannak az éves kiadások és beruházások megtervezésekor, a termelési költségek előirányzása lehetetlenné vált,olvasható a tiltakozás szövegében. A dokumentum szerint az átalányadó bevezetése nemcsak indokolatlan, hanem törvénytelen is, mert megszegi az adótörvénykönyv előírásait.
A protestáló vállalkozók szerint „a könyvviteli tévedést segíti elő az instabil, homályos és félreértelmezhető törvény”, valamint az is, hogy a cégek ideiglenesen felfüggesztik tevékenységüket, hogy elkerüljék az átalányadó befizetésének kötelezettségét.
A tiltakozás aláírói úgy látják, az átalányadó bevezetése nem járul hozzá a költségvetési bevételek növeléséhez, ellenkezőleg, a kis- és középvállalkozások bezárását eredményezi, amelyek alkalmazottai munkanélküliekké válnak. A dokumentumot eljuttatták Emil Boc román kormányfőnek, a pénzügyminiszternek, valamint a parlament két gazdasági szakbizottságának.
A minimális átalányadó mértéke 2200 lejtől (mintegy 500 euról) 43 000 lejig (körülbelül 10 ezer euró) terjed. Az első félévben több mint százezer cég szűnt meg vagy volt kénytelen felfüggeszteni működését Romániában, ez a szám hétszer nagyobb a tavalyi hasonló időszakhoz képest.
