A szervezet most publikált kutatása szerint a korrupció elleni küzdelem céljával aláírt OECD-egyezmény megvalósulását vizsgálta a TI 36 országban, és megállapították: közülük mindössze négy - Németország, Norvégia, Svájc és az Egyesült Államok - mutatkozott aktívnak a kenőpénzek visszaszorításában és a korrupció szankcionálásában.
Tizenegy ország kapott "közepes" értékelést, míg 21 állam - köztük Magyarország is - alig vagy egyáltalán nem tesz semmit a korrupció mérséklését célzó OECD-egyezmény megvalósításáért - áll a kutatásról kiadott, s az MTI-hez is eljuttatott sajtóanyagban, melyben Alexa Noémit, a TI magyarországi szervezetének vezetőjét is idézik. Szerinte valós politikai elkötelezettségre van szükség a korrupció visszaszorításához Magyarországon. Véleménye szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos lenne, hogy a mainál erősebb jogszabályok biztosítsák a tiszta piaci versenyt.
A kutatásból kiderül, hogy a vizsgált országokban jellemzően a jogszabályok hiánya, a nyomozások politikai befolyásolása vagy forráshiány hátráltatja a korrupció elleni harcot. A tanulmány az okok közé sorolja azt is, amikor nemzetbiztonsági vagy nemzetgazdasági érdekre hivatkozva indokolják korrupciós ügyek ejtését.
A Magyarországra vonatkozó megállapításokból Alexa Noémi azt emelte ki, hogy többnyire a megfelelő jogszabályok és az erős nyomozati eszközök hiánya rontja a korrupcióellenes harc esélyeit. Amíg nincs megfelelő pártfinanszírozási törvény, a közbeszerzések átláthatatlanok maradnak, és ha a közérdekű bejelentőket nem védi meg az állam, nem várhatók jobb eredmények - tette hozzá a magyarországi szervezet vezetője. A jelentés megjegyzi, hogy Magyarországon idén 24, korrupcióval kapcsolatos vizsgálat indult.
A TI közleményében emlékeztet arra, hogy a világ leggazdagabb exportőrállamait tömörítő OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) korrupcióellenes egyezményét 1999-ben 38 ország írta alá azzal a céllal, hogy harcot indítsanak a "házon belüli" korrupció ellen. Az egyezményhez, amely elsősorban a nagy nemzetközi tranzakciók során elkövetett visszaélésekre fókuszál, tavaly csatlakozott Izrael és a Dél-Afrikai Köztársaság is. A nemzetközi szervezet célja, hogy Kína, India és Oroszország is aláírja az egyezményt.
