Antoine Colombani brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta: Magyarországon kívül Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában, Észtországban, Lettországban és Litvániában vizsgálják, hogy visszaélt-e piaci pozíciójával az orosz állami gázvállalat.
A szóvivő ismertette, hogy Litvánia hivatalosan is kérte a bizottságtól ennek kivizsgálását, és a testület szakértői több országban személyesen is tájékozódtak a helyzetről. Antoine Colombani többször hangsúlyozta, hogy egyelőre a vizsgálat elindításáról és közel sem a lezárásáról van szó, ezért az eljárás esetleges kimeneteléről és következményeiről nem volt hajlandó nyilatkozni.
Kérdésre válaszolva Colombani azt is kifejtette, hogy a Gazprom egyelőre együttműködő, nem akadályozza a vizsgálatot. Az orosz állam reakcióját firtató kérdésekre pedig többször is elismételte, hogy gázszállításra szerződött vállalatok és nem államok közötti szerződéseket vizsgálnak.
Az energiaügyekért felelős szóvivő, Marlene Holzner igyekezett leszögezni, hogy egyelőre szó sincs arról, hogy maga a vizsgálat megindításának ténye miatt zavar lehet a gázellátásban. Igyekezett ugyanakkor aláhúzni, hogy ha mégis valamilyen okból zavar támadna az Oroszországból érkező gázszállításokban, akkor a 2009-es hasonló okból eredő gázhiány óta több változás is történt, mind a vonatkozó jogszabályokban, mind infrastrukturális szinten. Kifejtette, hogy azóta minden tagállam számára kötelező, hogy legalább 30 napra elegendő gáztartalékkal rendelkezzék, valamint azóta az európai gázvezeték-hálózat is bővült, vagyis, ha Közép- és Kelet-Európában hirtelen gázellátási zavarok keletkeznének, Nyugat-Európából most már könnyebben pótolható a kiesett földgázmennyiség, mint három évvel ezelőtt.
A bizottság szerint gyanítható, hogy a Gazprom visszaél piacvezető szerepével. A testület úgy véli, az orosz óriásvállalat akadályozza a gáz szabad áramlását az unió tagállamai között, amivel felosztotta a piacot, emellett megakadályozza a gázellátás diverzifikálását, valamint tisztességtelen árakat szab ügyfeleinek azáltal, hogy a földgáz árát a kőolaj árához kötötte.
Ha mindez bebizonyosodik, akkor az Európai Bizottság megállapíthatja, hogy a Gazprom korlátozza a versenyt, ami az indokoltnál magasabb árakat okoz, és rontja az ellátás biztonságát, amivel végső soron kárt okoz az unió polgárainak.
MTI
