A bejelentett csoportos létszámleépítések száma a tavalyi év harmadik negyedévétől ugrott meg: ekkor az előző év azonos időszakához képest húsz, a negyedik negyedévben pedig 86 százalékkal nőtt a leépítésekben érintett munkavállalók száma. Ez ekkor még az ország legfejlettebb területeit, Közép- és Nyugat-Dunántúlt érintette leginkább, hiszen erre a régióra jellemző a külföldi cégek nagyobb aránya – közölte Dr. Soós Adrianna, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgató-helyettese egy keddi sajtótájékoztatón.
2009-ben tovább folytatódott a trend: januárban 5200 főt, februárban 4900 főt, márciusban 5800 főt érintő csoportos leépítési bejelentés érkezett. Márciusban az eddig kevésbé érintett dél-alföldi régióból is jött ilyen bejelentés.
2009 első három hónapjában az ily módon leépített munkavállalók mintegy negyede (24 százaléka) a közép-dunántúli régióban, további húsz százalékuk pedig a nyugat-magyarországi régióban dolgozott.
Minden iparágban voltak leépítések
A tavalyi év utolsó negyedévében a megszüntetni tervezett munkahelyek 67 százalékát feldolgozóipari cégek jelentették be, idén az első három hónapban ez az arány 78 százalékot tett ki. Közép-Dunántúlon az elbocsátandó munkavállalók többsége (több mint kilenctizede) dolgozik a feldolgozóiparban, Közép-Magyarországon viszont kevesebb mint a felük. Itt a kereskedelem, a vendéglátás valamint a pénzügyek és a gazdasági szolgáltatások ágazatai is nagymértékben érintettek. Ugyanakkor elmondható, hogy ma már minden iparág szereplője megérzi a válságot – tette hozzá Dr. Soós Adrianna.
A legtöbb munkavállalót az egyszerű, szakképzettséget nem igénylő állásokból – gyártósori összeszerelők, segédmunkások - bocsátották el. Emellett a feldolgozóipari gépek kezelői és az egyéb vas- és fémipari dolgozók voltak leginkább veszélyben. Az elmúlt hónapokban viszont a középfokú végzettségű, szakképzett álláskeresők száma emelkedett az átlagosnál jelentősebben. Eddig legkevésbé a diplomás munkavállalókat érintette a válság.
Támogatják a részmunkaidőt
A szakember szerint elsősorban a részmunkaidős foglalkoztatást támogatják a jövőben annak érdekében, hogy ahol a munkaidő-keret visszaesik, ott is munkában tudják tartani az embereket. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a képzésekre is, hogy a válság után képzettebb, alkalmazkodóképesebb munkaerő álljon a munkáltatók rendelkezésére.
Emellett kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a támogatások ne csak a nagyvállalatok részére legyenek elérhetők, hanem a néhány fővel működő kis- és középvállalkozások is hozzájuthassanak ezekhez.
Csak most utalják a támogatásokat
Azon újságírói kérdésre, hogy a támogatásokat már korábban elnyerő cégek, mikor juthatnak a pénzükhöz, az ÁFSZ munkatársa közölte: náluk februárban írták ki az első pályázatokat, így mostanra jutottak el odáig, hogy az adott munkaügyi központok szerződéseket köthetnek a vállalkozásokkal. Ezután már semmi akadálya, hogy folyósítsák számukra az elnyert összegeket – tette hozzá. Ugyanakkor - mint mondta - már korábban kaphattak előleget az összegek 25 százalékáig.
Wallis Goelen uniós szakember a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: elsősorban az állások közötti mobilitás lehet az alapja a munkaerőpiac átstruktúrálódásának, amellyel enyhíthetnek a válság foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatásain. Az Európai Bizottság foglalkoztatási főigazgatóságának egyik vezetője szintén a képzés fontosságát emelte ki, hozzáfűzve: azt a munkaerőpiac igényeihez kell igazítani.
KZ
