Május óta immár a harmadik hónapról mondhatjuk el, hogy az idei év leggyengébb eredményét hozta a kiskereskedelmi adatok vonatkozásában. A KSH előzetes júniusi számai alapján ugyanis mindössze 3,8 százalékkal nőtt éves alapon a kiskereskedelem volumene.
Ugyan ez az adat első ránézésre továbbra is impozánsnak tűnik, de ha egy kicsit elmélyedünk a számokban, akkor viszont erősebb megtorpanást láthatunk. A növekedés jelentős része ugyanis a dohány kiskereskedelemben megfigyelhető módszertani változásokra vezethető vissza. Ha a KSH továbbra is a korábbi években használt mintavételes módszertanát használná, akkor a növekedés mindössze 1,3 százalékos lenne, ami tavaly szeptember óta a legalacsonyabb.
A mintavételes technikával ugyanis az élelmiszerek esetében 0,7 százalékos növekedést láthatnánk, miközben a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. teljeskörű adatállománya alapján 6,1 százalék adódik. Vagyis a korábbi módszertan alapján inkább stagnálást, az új szerint pedig dinamikus növekedést láthatunk.
De talán még ennél is szomorúbb, hogy a leginkább konjunktúra-függő nem-élelmiszerek kiskereskedelmének volumennövekedése mindössze 0,5 százalék volt, ami szintén tavaly szeptember óta a legalacsonyabb. Vagyis hiába a vártnál magasabb reálbér-növekedés, a kiskereskedelmi fogyasztás mintha megakadt volna.
Egyedül az üzemanyagok felfutása maradt dinamikus, hiszen az éves plusz 4,6 százalék volt. Ugyanakkor ha nagyon negatívak vagyunk, akkor ebben az esetben is tamáskodhatnánk, hiszen a KSH nem igazán tudja szűrni, hogy a üzemanyagtöltő állomások által lejelentett adatok közül mennyi vásárlás köthető a háztartási szektorhoz és mennyi az üzleti szférához.
mfor.hu
