Az amerikai elnökválasztás egyik külpolitikai témája, a NATO helyzete volt. A katonai szervezet küldetését és a szövetség, illetve a szövetségesek védelmét Donald Trump újra definiálná. Az olyan országokkal, mint Németország, Dél-Korea vagy Japán, megfizettetné az amerikai "védőernyőt". A téma súlyát jelzi, hogy a NATO főtitkára is reagált a héten erre a kérdésre. Jens Stoltenberg, a The Observer című baloldali vasárnapi brit lapnak írt cikkében nem említi az amerikai elnökválasztás republikánus győztese, Donald Trump nevét, alig burkoltan utal azonban Trump azon korábbi kijelentéseire, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem feltétlenül védi meg azokat a NATO-szövetségeseket, amelyek nem emelik hozzájárulásukat a kollektív védelmi kiadásokhoz.
Stoltenberg elismeri cikkében, hogy jelenleg az Egyesült Államok fedezi a NATO teljes védelmi költségvetésének 70 százalékát, és jogosan igényli a terhek igazságosabb elosztását. A NATO-főtitkár hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a két évvel ezelőtti walesi NATO-csúcson a szövetség mindegyik tagja megígérte a védelmi kiadások csökkentésének leállítását, és azt, hogy egy évtizeden belül hazai össztermékének (GDP) 2 százalékára emeli e kiadások arányát.
Ebből a szempontból Magyarország nagyon nem áll jól. A 2016. évi központi költségvetésről szóló törvény a prognosztizált GDP 0,85 százalékát rögzíti a honvédelmi tárca kiadási előirányzatára, az államháztartás funkcionális kiadásait összesítő táblázat védelmi költségek sorában az idei évre 262 milliárd forint szerepel. Simicskó István egy korábbi parlamenti írásbeli kérdésre felidézte, hogy egy kormányhatározat 2022-ig rögzíti a honvédelmi tárca finanszírozási peremfeltételeit. Ezzel összhangban a tárca támogatási főösszege 2022-re legalább a GDP 1,39 százalékát fogja elérni. Mivel a tárcavezető szerint a nominális GDP is növekedni fog a következő években, ezért összegszerűen 2022-ig megduplázódik a védelmi kiadásokra fordított összeg.
Mindez tehát azt jelenti, hogy hiába költünk 2022-ben 500 milliárd forintnál is többet ilyen célokra, azzal még mindig nem teljesítjük a NATO felé tett vállalásunkat. Pedig a magyar honvédelmi miniszter éppen a most erősítette meg, hogy nem bújunk ki alóla. Simicskó István a XX. nemzetközi parlamenti NATO-konferencián, amelyet az Országházban tartottak, azt mondta: „Magyarország elkötelezett, szolidáris, együttműködő, megbízható szövetségese a NATO-nak, vállalásait most és a jövőben is teljesíti.”
Ilyen lesz Obama új otthona
Ha csak a mostani szintet nézzük, akkor is 675 milliárd forintot kellene védelmi kiadásokra fordítani, ami bő 400 milliárd forinttal több, mint a jelenleg a költségvetésben szereplő összeg. Ennek előteremtése pedig nem lesz egyszerű feladat, hiszen számos olyan terület van, legyen szó az oktatásról vagy az egészségügyről, amely komoly összegeket követelne. Ezek ráadásul a hatalmon lévő politikusok számára is fontosabbak lehetnek, hiszen hatásukat közvetlenül érzékelik a választópolgárok, míg a védelmi kiadások növelését optimális esetben nem.
Nagy kérdés persze az lesz, hogy Trump részéről az amerikai NATO-s szerepvállalás csökkentése mennyire volt blöff, vagy be is váltja a fenyegetést. Utóbbi esetben ugyanis szinte biztos, hogy az új amerikai elnököt lelkesen köszöntő magyar politikai vezetés számára óriási kihívást fog jelenteni a tervezettnél sokkal gyorsabb ütemű honvédelmi kiadásnövelés.
mfor.hu
