Szabó Gergely, a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Kft. elemzője elmondta: a tavaly beindult európai uniós emisszió-kereskedelmi rendszerben a szén-dioxid tőzsdei árfolyama többé-kevésbé folyamatos emelkedés után április végén-május elején a 30 eurós szintről a harmadára csökkent. A kibocsátási egységek értékvesztése döntőrészt azért következett be, mert többen felismerni vélték, hogy a valós kibocsátásokhoz képest jelentős többletkvóta, azaz szennyezési jog van a piacon.
Bőven van kvóta
Szabó Gergely a nyilvánosságra hozott kibocsátási adatok alapján úgy becsüli, hogy az éghajlatvédelmi rendszer első három éves kereskedési időszakában a mintegy 12 ezer létesítmény évente összesen 100 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint amire a kvóták jogosítanák őket. A rendszerbe tartozó cégek évente 2,1 milliárd tonna kibocsátási egységet kapnak. Mindez alapján nincsen különösebb kényszer a jelentős mennyiségű szén-dioxidot a légkörbe bocsátó cégeken, hogy kevesebbet "pöfékeljenek" a levegőbe vagy éppen megvásárolják a szükséges szennyezési jogosultságot. Ezek nélkül is eleget tehetnek az alapvetően kibocsátás-csökkentést célzó rendszer követelményeinek.
A lengyelek fordíthatnak a piacon
Változást jelenthet, hogy az európai viszonylatban jelentős kibocsátónak számító Lengyelország másfél éves késést követően várhatóan egy hónapon belül bekapcsolódik a kereskedésbe, ezzel bővül a piac, és a valós értékéhez közelebb tolódhat az árszint - jelezte Szabó Gergely. Vélekedése szerint a kereslet-kínálat törvényszerűségei alapján az lenne indokolt, hogy a lengyel cégek megjelenését követően, a 2007. év végi végső kereskedési határidő közeledtével 5 euró alá csökkenjen a szén-dioxid árfolyama.
