3,2 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek hazánkban idén január és július között a fogyasztóiár-index 5,4 százalékos növekedése mellett, derül ki a KSH pénteken közölt adataiból. A bővülés döntően a személyi jövedelemadó szabályok januári változásának köszönhető.
Az első hat hónapban még nagyobb volt az emelkedés: akkor 3,7 százalékkal nőtt ez a mutató, és összességében tavasz óta a bővülés ütemének folyamatos csökkenése figyelhető meg.
Nettó bérek: már csak plusz 4,5 százalék
A nettó keresetek idén júliusban 130 ezer forintot tettek ki átlagosan - ez nagyjából megegyezik a májusi szinttel, áprilishoz és júniushoz képest pedig minimális csökkenést jelez. A versenyszférában 132 ezer, a közszférában 127 ezer forintot vihettek haza a munkavállalók.
Bár 2009. júliushoz viszonyítva 4,5 százalékkal nőttek a nettó bérek, az előző hónapokban ennnél jóval nagyobb (7,8, 6,5 és 7,5 százalék) volt a bővülés éves szinten. Leginkább egyébként a januári és márciusi nettó fizetések lőttek ki: ekkor 12,9, illetve 15 százalékos pluszt jegyeztek fel éves szinten. Ennek fő oka, hogy a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak januárban és márciusban kapták meg évi eseti kereset-kiegészítésüket.
A január és július közötti időszakot tekintve az átlagos nettó kereset 132 900 forint volt - ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 96 700, a szellemi foglalkozásúaké 171 100 forint -, ami átlagosan 8,8 százalékkal magasabb az előző évinél. Az emelkedés szintén a személyi jövedelemadó szabályok januári változására vezethető vissza.
Stagnálnak a bruttó bérekA bruttó keresetek 198 ezer forintot tettek ki idén júliusban, ami júniushoz képest csökkenést, 2009. júliushoz képest pedig nagyjából szinten maradást jelent.
A január-július közötti időszakot tekintve az átlagos bruttó kereset 203 200 forint volt - ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 205 500, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 500 forint -, ami 2,6 százalékkal több, mint 2009 hasonló időszakában.
Míg a versenyszférában 4,2 százalékkal nőttek, addig a költségvetés területén 0,9 százalékkal csökkentek a bruttó átlagkeresetek éves szinten annak ellenére, hogy utóbbi szférában január és március hónapokban kereset-kiegészítés kifizetésére került sor.
A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztonsági tevékenység volt (446 200 forint), ezt követte az információ és kommunikáció (373 700 forint) és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (350 100 forint). Legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás (123 200 forint), valamint a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás ls a halászat (138 900 forint) ágakban dolgozók kerestek a KSH szerint.
Munkaerőpiac: megállt a növekedés
A munkaerőpiacon némileg megtorpant a korábbi kedvező trend: a foglalkoztatottak száma júliusban 2 millió 737 ezer főt tett ki a júniusi 2 millió 740 ezer fő után. Igaz, 2009 júliusához képest még így is három százalékos fejlődés figyelhető meg.
Január–júliusban az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 680 ezer fő volt, ami 0,6 százalékkal haladja meg 2009 azonos időszakának értékét.
A versenyszféra havi szinten nő, a közszféra ismét csökkenA versenyszférában 1 millió 810 ezren dolgoztak átlagosan az első hét hónapban, 1,6 százalékkal kevesebben, mint 2009 első hét hónapjában. Igaz, májustól a létszám már meghaladta az előző év azonos időszakit, az előző hónaphoz viszonyítva pedig már februártól folyamatos növekedés tapasztalható.
A költségvetési szférában az alkalmazottak létszáma 769 ezer fő volt, ami - a közfoglalkoztatás bővülése miatt - 4,5 százalékos növekedést jelent - ezt nem számítva viszont 0,3 százalékos mínusz lenne 2009 első hét hónapjához képest.
Az előző hónapokhoz képest május óta folyamatosan csökken a létszám az állami szektorban – júliusban nagyjából az áprilisi szinten állt ez a mutató.
W. B.
