Az év elején három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Csung Mong Ku (Chung Mong-koo) esete a kommentárok szerint túlmutat a korrupciós ügyön, egy esetleges szabadságvesztés szimbolikus jelentőségű lenne, amely kifejezné, hogy a korábban kialakult gazdasági és politikai összefonódásoknak véget kívánnak vetni az országban.
Az elmúlt években több nagy családi vállalat (chebol) alakult át, ám a mai napig bevett gyakorlat, hogy némi kenőpénzért az állami megrendelések során csak a helyi óriásvállalatoknak adnak esélyt.
Egy ilyen ügyön bukott meg egyébként a most ítéletre váró Csung is. A cégcsoport elnökét korrupcióval vádolták, miszerint több mint 85 millió eurót terelt a vállalati vagyonból egy megvesztegetési alapba, melyből a kenőpénzen kívül saját bankszámlára is költött.
A 68 éves Csungot tavaly áprilisban vették őrizetbe, júniusban egymillió dollárt érő óvadék ellenében szabadon bocsátották. Az ügyészség hat év szabadságvesztést kért, a védelem figyelmeztetést szeretett volna elérni, a vádlott érdemeire és rossz egészségi állapotára hivatkozva. A cégelnök elismerte vétkességét, bocsánatot kért és enyhe ítéletben reménykedett, mert - mint mondta - szeretné elérni, hogy a világ ötödik számú autógyárává emelje a Hyundait.
Sokan attól tartanak egyébként, hogy egy korábbi esethez hasonlóan csak felfüggesztett büntetés lesz, 2004-ben a legnagyobb dél-koreai olajfinomító, az SK Corp. vezérigazgatója azért maradhatott szabadlábon, hogy továbbra is be tudja tölteni fontos állását. Erre utal, állítják a szkeptikus kommentárok, hogy az elsőfokú ítélet után a Hyundai főnöke is szabadlábon maradhatott - az engedélyt a bíróság a dél-koreai nemzetgazdaság érdekével indokolta -, és teljes ellenőrzést gyakorolt a vállalat fölött.
