Kissé méltánytalan, és nem biztos hogy teljes egészében objektív döntés Magyarország felvétele az OECD égisze alatt tevékenykedő pénzmosás-ellenes munkacsoport (FATF) fekete listájára - mondta Balogh László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete PSZÁF) nemzetközi főosztályának vezetője az MTI-nek szombaton.
A főosztályvezető elmondta, hogy a PSZÁF értékelése szerint Magyarországon sok minden történt és történik azért, hogy az ország megfeleljen a FATF elvárásainak, amelyet a szervezet 40 pontos ajánlásában tett közzé. - Miközben a szervezet a vele nem együttműködő országok listájára tette Magyarországot azzal az indoklással, hogy az anonim-betétek felszámolására nem rendelkezik pontos menetrenddel, a szervezet is elismerte jelentésében, hogy Magyarországon átfogó rendszer működik a pénzmosás megakadályozására - mondta a főosztályvezető.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szervezetet is tájékoztatták arról, hogy a kormány döntése szerint még az ősszel dönthet az Országgyűlés arról a törvényjavaslatról, amely 2002. január 1-je után megtiltaná új, nem névre szóló betétek nyitását a pénzintézeteknél. E döntésről, amelyet két hete hozott meg a kormány a korábbi menetrendtől eltérve, amely az európai uniós csatlakozás időpontjára ütemezte az anonim-betétek megszüntetését, legfelsőbb kormányzati szinten is tájékoztatták az európai partnerországokat.
Balogh László elmondta, hogy a potenciálisan nem együttműködő országok listáján mintegy 55-70 ország szerepel, ezt a listát azonban nem tették közzé. Ismeretei szerint először azokat az országokat vizsgálták, ahol fokozottabbnak látták a veszélyeztetettséget a munkacsoportban részt vevő tagországok jelentései alapján, s csak ezt követően került sor a kevésbé veszélyeztetett országok, köztük Magyarország vizsgálatára. Így fordulhatott elő, hogy akkor, amikor néhány közismerten veszélyeztetett ország lekerült a feketelistáról, Magyarországot éppen akkor vették fel rá.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete majdnem egy év óta dolgozik azon, hogy a pénzmosás elleni szabályokat miként szigorítsa a hitelintézetek működési feltételeinek terén. Az új kritériumokat egy felügyeleti ajánlásban foglalják össze, amely egy-két héten belül elkészül. A főosztályvezető hangsúlyozta azt is, hogy az anonim-betétek Magyarországon, bár erre lehetőséget adnak, minden bizonnyal nem fő eszközei a pénzmosásnak. Szavai szerint az anonim betételhelyezés elsősorban azért maradt fent eddig, mert számos idősebb ember ragaszkodik ehhez a hagyományos betétformához.
Ugyanakkor a nem nevesített betétek összértéke elenyésző az összes betétállományhoz képest, annak mintegy két-három százaléka. Azt, hogy nem a pénzmosást szolgálják ezek e betétek, erősíti az a tény is, hogy az átlagos betétérték e számlákon igen alacsony.
Méltánytalan az ország felkerülése a pénzmosási fekete listára
Kissé méltánytalan, és nem biztos hogy teljes egészében objektív döntés Magyarország felvétele az OECD égisze alatt tevékenykedő pénzmosás-ellenes munkacsoport (FATF) fekete listájára.