8p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Szerencsére már-már szinte kötelezőnek érzik a cégek, hogy segítsék a rászorulókat, azonban a tudatos adakozáspolitika hiányában egyes alapítványok jobban járnak, és az is gyakori, hogy decemberben egyszerre 15-20 Mikulás látogat egy gyerekkórházba, az év maradék 11 hónapjában pedig hiába várnak a gyerekek meglepetésre. Mfor.hu Heti Hármas.

Mennyire elvárás ez manapság, a pénzen kívül milyen formában szoktak és tudnak segíteni a vállalatok, mik a kiválasztási szempontok, mennyire követik nyomon a támogatás útját az adakozók, személyesen is részt vesznek-e a vezetők a jótékonysági akciókban, és végül, de nem utolsó sorban fontos-e a sajtóvisszhang. Ezeket a felvetéseket járta körül az Mfor.hu három oldalról. A megkérdezettek mindegyike érintett a témában, de más-más aspektusból látja azt. 
 
Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója

Szerintem az adakozás mind őszinte segítségnyújtás, mind kötelesség. Része az egyre divatosabb CSR (felelős vállalati működés) rendszerének. A Concorde szociális, egészségügyi, kulturális és sport területen aktív civil programokat, intézményeket támogat. Kiemelt szerepe van ezen belül az egészségügyi vagy szociális programok támogatásának, azon belül a segítséggel élők európai szintű ellátásának, terápiájának, esélyegyenlőségének elősegítésének.

Pénzzel és szakmai támogatással is próbáljuk segíteni a rászorulókat. Évente jelenleg 70 millió forintot fordítunk támogatásokra, vagyis nagyjából az árbevételünk másfél százalékát, ami kimagasló mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban és a cég jövedelmeinek legnagyobb tulajdonosaiként ez azt jelenti, hogy a pénz nagy részét saját magunk adjuk. Az összegek nagy részéről az árbevételünk és nyereségünk függvényében döntünk, de egy részét már évközben megítéljük és kifizetjük.

A támogatásokat nemcsak nyomon követjük, hanem általában pro-aktívan határozzuk meg azok kereteit, céljait és a célok elérésének mérését is. A legtöbb projektünk programok részeként működik és összefügg más programjainkkal. Így például a zenekultúra támogatását természetesen kombináljuk a zeneterápiás lehetőségekkel, fiatal tehetségek gondozásával és segítséggel élők számára szervezett zenei programok támogatásával. Én személyesen több alapítvány munkájában veszek részt a kuratórium vagy a felügyelő bizottság tagjaként, illetve végzek önkéntes tevékenységet, alapvetően a Concorde non-profit tevékenységeiért (is) felelős vezetőként.

Radácsi László, a B&P CSR management ügyvezető igazgatója

Radácsi László (fotó: www.braunpartners.hu)

A vállalatok világszerte egyre tudatosabbak jótékonysági tevékenységükben. Külföldön egyre kevesebb példát látunk arra, hogy egy-egy vezető személyes értékei és elkötelezettségei alapján költenének el vállalati pénzeket. Sokkal inkább jellemző, hogy a jótékonyság is a vállalati filozófia és értékek kommunikációjának eszköze. Fontos, hogy a tudatosság nem az őszinteség ellentéte: épp ellenkezőleg. Az adományozás hozzákötése a vállalati értékekhez hozzájárul ahhoz, hogy a cégek az erre a célra fordított összegeket átlátható módon, a célcsoportokat pontosan meghatározva, a szóba jöhető szervezetek közt minél világosabb szempontok alapján döntve, az adományozással kapcsolatos kommunikációt jól megfontolva, a folyamatot ellenőrizve és mérve tudják gyakorolni a társadalom szempontjából fontos tevékenységüket.

Magyarországon egyelőre még kevés cégnél figyelhető meg ilyesfajta tudatosság, sokkal jellemzőbb, hogy a vállalatvezetők magánemberi érzelmeik alapján hozzák meg a jótékonyságról szóló döntéseket. Az érzelmek természetesen fontosak, hiszen együttérzés, a szolidaritás fontosságának átélése nélkül nehezen képzelhető bármilyen jótett. 

Személyesen azt gondolom, létezhet a jótékonykodásnak ízléses kommunikációja, viszont magam is rossz érzésekkel figyelem az adományaikkal túl hangosan kérkedőket.

A jótékonyság fő időszaka Magyarországon egyértelműen a karácsonyt megelőző időszak, igaz ez a magánemberi és a céges jótékonykodásra is. Az elmúlt években egyre több olyan vállalati akcióról kapunk hírt, amikor nem pénzt, hanem tárgyi ajándékokat, esetleg a vállalat munkatársainak munkavégzését ajánlják fel a cégek adományként.

Fontos szempontnak tartom, hogy a vállalatok vonják be munkatársaikat a jótékonyságba: erre még akkor is lehetőség van, ha a cég pénzt kíván adni. Ilyenkor például meg lehet szavaztatni a munkavállalókat az esetleg már előzetesen tematikusan megjelölt célokról. Ha a munkatársakat bevonják ezekbe a döntésekbe, a cégek nemcsak arra számíthatnak, hogy dolgozóik elkötelezettebbek és büszkébbek lesznek, hanem azt is láthatják majd, hogy a munkatársaik magánemberként is aktívabb jótékonykodóvá válnak. A vállalati és magán jótékonyság ötletes összekötése lehet az "1+1" típusú akció, amikor az adott értékű magánemberi adakozás mellé a vállalat egy pontosan ugyanakkora összeget ajánl fel a kiválasztott szervezetek számára.         

Én évek óta egy olyan alapítványt támogatok, amely szegény gyermekek étkeztetését biztosítja. Saját két gyermekem a társadalom szerencsésebbjei közé tartozik, és személyesen nehezen viselem, hogy mások számára még a napi egyszeri meleg étkezés is csak ilyen alapítványokon keresztül biztosítható.

Patzauer Gábor, a Csodalámpa Alapítvány alapítója

Patzauer Gábor

A jótékonyság sohasem kötelesség. Magyarországon is nő már az olyan cégek száma, ahol nem csak a felsővezetők valamelyikének személyes szimpátiája miatt támogatnak valamilyen civil szervezetet, hanem azt is mérlegelik, mi ebből a cég haszna és már a tervezéskor figyelembe veszik ezt. A hasznosság és őszinteség nem zárják ki egymást: tudomásul kell venni, hogy egy menedzsmentnek a tulajdonosok felé el kell számolnia minden fillérrel.
Fontos hatás a tudatosság irányába az EU 2003/C 39/02 számú ajánlása a cégek társadalmi felelősségvállalásáról, amit az EU a fenntartható növekedés fontos alapjának tart.

Egyre több vállalat, és trénercég szervez olyan csapatépítő tréninget, amely összeköthető a cég társadalmi elfogadottságának növelésével: pl. valamilyen látványos dolgot építenek, hoznak helyre a munkatársak és nem utolsósorban a cég nevét is megjelenítik a "tett" helyén.

A pénzbeli támogatások általában pályázatok útján juthatnak el a támogatottakhoz. A Magyarországon kialakult pályázati gyakorlat projekteket követel meg. Ebbe a Csodalámpa Alapítvány tevékenysége nem nagyon fér bele: vagy az idén már kétszáznál több teljesített kívánság mindegyike 1-1 projekt, vagy a Csodalámpa tevékenységének egésze a projekt. Mi ez utóbbit igyekszünk érvényesíteni, ugyanis esetünkben egy megvásárolt ajándék költségének sokszor sokszorosa a megszervezéshez szükséges általános költség (pl. rengeteg telefonálás, háttér-adminisztráció, bér), amit viszont a legtöbb pályázat feltételrendszere kizár. A mi esetünkben inkább a széles értelemben vett természetbeni támogatás jellemző, azaz 1-1 ajándék vagy éppen repülőjegy ingyenes vagy nagyon kedvezményes biztosítása.

A támogatók egy része szeretné ugyan, ha a neve megjelenne a sajtóban, azonban erre a legtöbb orgánum nem hajlandó, mert reklámbevétel kieséstől tart. Pedig ez sokkal inkább az általános adományozási hozzáállást javítaná: ha ő adott, akkor én sem maradhatok le. A legszélsőségesebb azonban az a felfogás, hogy egy, az alapítványról készített TV riportban nem mutathatják be a www.csodalampa.hu címet, mert az reklámnak minősül. A reklám fogalma valamilyen áru, szolgáltatás haszonnal történő értékesítéséhez kapcsolódik, még a médiatörvényben is…

A Csodalámpa folyamatosan kapja és teljesíti a súlyos beteg gyerekek kívánságait, és így támogatóink sem "szezonálisak". Ha azonban a gyerekkórházakat kérdezik, ott a támogatások szezonalitásának vélelme nem alaptalan, egyrészt év vége felé látják a cégek, van-e olyan pénzük, amit támogatásra elkölthetnek (akár a tervbe beállítotton felül), másrészt itt a Mikulás, a Karácsony. Sajnos ez utóbbi néha furcsaságokat is okoz: ha egy gyerekkórházba 17 különféle "céges Mikulás" jelentkezik be, az egyrészt különös, másrészt viszont a gyerekek ugyanannyira vagy sokkal jobban örülnének februárban vagy júliusban, az ajándékozási "holtszezonokban" az ajándékoknak. Ez persze elsősorban a tudatos támogatási politika hiányára vezethető vissza, meg arra, hogy ezek a "Mikulások" nem tudnak egymásról.

A Csodalámpa igen nagy hangsúlyt fordít arra, hogy a támogatóink konkrét és általános értelemben is visszajelzést kapjanak arról, hogy mit támogattak. Negyedévenként hírlevelet kapnak partnereink és honlapunkon minden kívánságról beszámolót publikálunk, ahol az azt támogató cégek logója, linkje - ha engedélyezik – megjelenik. De nem egy esetben erre nem tartott igényt az adományozó.

Gábor Fanni 

Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!