Magyarország az EU éléskamrája – szokták mondani. Földrajzi adottságunknak, éghajlatunknak, és termelési kultúránknak köszönhetően kiemelt helyzetben vagyunk élelmiszertermelés terén. Sokan mégsem a magyar termékeket választják, aminek több oka is van. Egyrészt nem vagyunk igazán tudatos vásárlók e téren. Másrészt, amikor rendszerváltás után beáramlottak a külföldi termékek, és sok területen jobbak voltak, mint a magyarok, túlságosan megszerettük őket, beidegződéssé vált, hogy azt válasszuk. Harmadsorban pedig a kiemelt minőségű magyar termékek alulmaradnak az árversenyben.
Az vagy, amit megeszel
Gyaraky Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerelemzési osztályvezetője úgy látja: bizonyos magyar termékek kiemelkedő tulajdonsága a magas minőség. E téren jól teljesítünk, igaz ezek a termékek 10-20 százalékkal drágábbak, ugyanakkor ez az, amire érdemes áldozni, ugyanis az egészség a legfontosabb. Ennek megtartásához viszont elengedhetetlen a minőségi étkezés. A magyar vásárlókból hiányzik a kellő öntudat ebbe irányba.
Logók, védjegyek kioltják egymást
A tudatos vásárlást azonban a tudatosítás előzi meg. Erős marketingkampányokra van szükség ahhoz, hogy a vásárlók egyáltalán értelmezni tudják a logók, védjegyek jelentését, és jelentőségét. Több jelölés is forgalomban van, mely egy termék magyar származását tükrözi. Van, amelyik csak arra utal, hogy itt készül az adott fogyasztási cikk, van, amelyik egy egyszeri versenyben nyert díjat jelöl, és van, ami a származásán túl, a minőséget is hirdetni hivatott. Ilyen a Kiváló Magyar Élelmiszer jelzés. Ennek minőségét egy tizenegy fős bizottság felügyeli folyamatosan, az összetevők, az ízvilág, a design, és a csomagolás praktikussága tekintetében. Sajnos mivel több jelzés létezik egyszerre, az erre használható kampánybüdzsé pedig több részre oszlik, így egyik sem elég erős ahhoz, hogy igazán átütő legyen.
Hiányoznak a magyar brandek
Saltzer Kornél, a Spar Magyarország ügyvezetője szerint a védjegy csak márkával együtt érheti el célját. A márkát erősíti egy védjegy, csak a védjegy önmagában pedig nem sokat ér. A magyar brandek azonban nem túl ismertek, e téren lehetne még hova fejlődni. A Spar Magyarország ebben szeretne segíteni a hazai termelőknek, a mostani Agrármarketing Centrummal közös, Kiváló Magyar Élelmiszer kampány keretén belül megduplázza a KMÉ védjeggyel ellátott termékek számát boltjaiban, és a termelőcégek nevének kommunikálásával is igyekszik ismertebbé tenni őket.
Jó példa a Bonduelle, francia vállalat, mely Magyarországon gyártatja termékeit, és neve sokkal ismertebb, mint bármelyik magyar konzervzöldség árunak, míg a termelés lehetőségei adottak számunkra is. A KMÉ minősítésre is csupán 35-40 hazai termelő jelentkezik évente, aminek felét elutasítják, ugyanakkor többtízezer gyártó, termelő szállhatna versenybe e címért.
Az EU többi országában tudatosabbak a vevők e területen. Ennek oka, hogy ott előbb kezdték az erre vonatkozó kampányokat, valamint a gazdaságpolitika is tudatosabban kezeli ezt a kérdést. A kommunikációt illetően a hazai felelősök erősebb, folyamatosabb kampányt ígérnek a jövőben. Az Agrármarketing Centrum 2008-ban 170 millió forintból népszerűsíti a Kiváló Magyar Élelmiszereket.
Desszertben nem vagyunk jók
Míg friss áru, húsok, zöldségek, tejtermékek terén magas a magyar beszállítók aránya a boltokon belül, desszert jellegű tejtermékekben, édességekben, konzervekben nem vagyunk túl jók. Azonban mi malmunkra hajtják a vizet a külföldi élelmiszerek körüli botrányok, melyekből egyre több kerül napvilágra.
GF
