Amennyiben a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatja a dolgozót a munkáltató, akkor elsősorban a végzett munka alapján kell a díjazását megállapítani. Ha a munkáltató átírányítja a munkavállalót az eredeti munkaköréből egy másikba, akkor a ténylegesen ellátott munkakörre irányadó munkabér szerint kell a munkabérét számfejteni. Az elszámolható munkabér alsó összegét a mostani törvénymódosítás megemelte: a korábban hatályban volt távolléti díj helyett már a munkavállaló átlagkeresetét kell figyelembe venni. Az átirányítással kapcsolatban fontos még az a szabály, amely szerint a törvényben megállapított szabályoktól nem térhet el a munkavállaló hátrányára sem a kollektív szerződés, sem a munkáltatónak a munkavállalóval kötött megállapodása.
Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazás munkaidőn kívül esik, akkor szeptember elsejétől a munkavállalót a készenléti díjazásra vonatkozó szabályok szerinti összeg kétszerese illeti meg. A korábbi szabályok szerint ezen időtartamnak a két órát el kellett érnie, mostantól viszont nincs ez a feltétel.
Változtak a végkielégítés szabályai is: a plussz 3 havi végkielégítéssel emelt összegű végkielégítés csak egyszer illeti meg a munkavállalót. Ez annyit jelent, hogy ha a dolgozó munkaviszonya az öregségi vagy korengedményes öregségi nyugdíjra jogosultságot megelőző öt éven belül szűnik meg, akkor a plussz 3 havi végkielégítés nem illeti meg a munkavállalót, ha azt egyszer már megkapta. Ezzel összefüggésben módosul a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolás adattartalma is, mert azon fel kell tüntetni, ha a munkavállaló ezt az emelt összegű végkielégítést egyszer már megkapta.
Miben módosult a Munka Törvénykönyve
Szeptember elsejétől számos, a munkavállalók és a szakszervezetek számára kedvező változás lépett életbe a munka törvénykönyvében, amelyekről a koalíciós többség még az első száznapos program keretében döntött.
